Kérdezz-felelek férfi módra

Nagyjából ugyanazokat a kérdéseket toltuk a szerkesztőség tagjainak arcába, mint a női vb előtt, amire aztán jól válaszoltunk. Megpróbálunk némileg többet írni erről, mint arról, de hogy kicsit túlzásokba esik az EHF és az IHF az eseményeivel, az tuti. Ez viszont most Eb, kevesebb előre lefutott, ergo full érdektelen meccsel. Aki kérdez: Czigány György, aki válaszol: csill, picksilver, fincs, benito, vautor, room303, artmooney.

Mit vársz a válogatottól? (nem eredmény szerint)

Elsősorban azt várom, hogy ne valljunk szégyent, hogy legyünk meccsben a legjobbakkal is, még ha nem is hozunk bravúrt a csoportban. Legyen gerincünk, legyen koncepciónk és legyen potenciál a fiatalokban az összes poszton. Várom még azt is, hogy országos médiaügyileg ne várjunk túl sokat, ne kergessünk hiú ábrándokat és ne végletekben gondolkodjunk végre, mert az a fejlődés halála.

Vagányságot, felszabadultságot és küzdést szeretnék látni. Legyen fazon, irányvonal. Lássuk, tényleg mit tudunk, hol vagyunk!

Azt, hogy végre ne úgy lépjünk pályára, hogy jaj, mi lesz, ha kihagyok egy helyzetet. Eljött az idő, hogy végre tényleg élvezzük ezt a játékot, hiszen most aztán tényleg semmilyen eredménykényszer nincsen.

Hát azt, amit egy olyan csapattól lehet, ami kvázi az összes rutinos játékosát elveszítette egy év leforgása alatt: sok-sok rutintalanságból adódó hibát, de lelkes, megalkuvást nem ismerő játékot. És akarom látni, hogy Bartók Donátból a 19-es vébére kulcsember lesz.

Bátor, kreatív, de hullámzó játékot. Tetszik az a szabadság, amit megkapnak a játékosok, és az első svéd meccs alapján úgy tűnik, élnek is vele. Kérdés, az igazán fontos meccseken mennyire sikerül felszabadultnak maradni, illetve a sorozatterhelésben milyen szintű hullámzást produkálunk.

Ljubosan vigyorgó, hajtós srácokat, akik mindenkinek nekimennek és nem esnek szét mínusz 4-5-6-nál sem. Szóval legyünk pariban mindenkivel, annyi a kérés.

Akárcsak csajfronton, itt is leginkább azt várom, hogy legyen pofája a csapatnak, és ne fossák össze magukat senki ellen. Ott ez utóbbi viszonylag szépen összejött, az előbbi pedig alakulóban, a másik északi gurutól is ugyanezt várom. Bár neki ugye azért van némi időbeli hátránya Rasmussennel szemben (mármint Vranjesnak). Előnye viszont a klubedzősége, bár az, hogy teljesen másik iskolát képvisel, mint a klubbéli és válogottbéli elődjei, illetve mint Pastor, nem könnyíti meg a helyzetét.

Mi lesz/lehet az erősségünk?

Elég homogénnek tűnünk, Mátét leszámítva nincsenek sztárjaink, ergo mindenki hasíthatja a parkettát szorgosan. Nem látok sok különbséget a soraink erőssége között, szóval ha Vranjes jól kever, senki nem fog kifingani a végére, és ez jó. A fiatalok-rutinosok aránya szerintem most van eltalálva, Talantnak is valahogy így kellett volna, és hát nincs rajtunk nyomás sem, maradjunk annyiban. Bízom benne, hogy a Mikler-Borbély páros villant, mert az nagyon kellene a védelmünk mellé, és remélem a beállóinkat is erősségünknek tekinthetem majd. Plusz őszintén hiszek abban is, hogy a Ligetvári/Perzsa Herceg duó most akarja majd jól megmutatni Ljubonak, hogy márpedig van bennük kraft. Ha pedig a bátorság meglesz bennünk a tüzelésre, az félsiker, az utóbbi években az nagyon hiányzott. Ja, és ha Vili marad, akkor a SZÍV is nagy erősségünk lesz majd, ebben biztos vagyok.

Mindenképpen az eddig "elnyomott" fiatal játékosokat mondanám. Ha felszabadulnak, okozhatnak még meglepetéseket. A tűzerő brutál lehet, beállóban jók vagyunk, irányító poszt rendben, főleg, ha Juhász is bekerül néha középre. Nagyon tehetséges gyerek.

A kapuban és a védekezésben sokat várok, azt valahogy úgy érzem, Vranjes már most össze akarja rakni, támadásban pedig Lékaira lehet építeni sok mindent. Ami még erősség lehet, hogy a sok fiatal játékos ha megindul felszabadultan, akkor abból sok jó dolog kisülhet, lásd német Eb-győzelem 2016-ban. Igaz, a rutinhiány akár vissza is üthet.

Hűha... Máté?

Egyrészt Ljubo szellemisége, amire ez a fiatal csapat abszolút vevő lehet (remélem), amivel talán bátrabban és kevésbé görcsösen megyünk neki az igazán fontos feladatoknak (bár ez a faktor inkább hosszú távon jöhet ki). Másrészt Mikler-Lékai-Bánhidi tengely Bodóval kiegészülve és a védekezés.

Az, hogy lesajnálnak minket. Meg az, hogy nincs Nagy Laci, aki mögé el lehetett bújni a felelősség elől. Meg nincs már Xavi és Talant sem, aki a kéthetes válogatottszünetet taktikai fingreszelésre használta ahelyett, hogy páros kapcsolatokat, alapjátékokat és főleg: morált akart volna építeni. És ez utóbbi lehet a legnagyobb erősségünk, hogy végre tényleg felszabadultak, önbizalommal teli válogatottat láthatunk majd.

Az, hogy Ljubo nem olyan ész nélkül áll neki a fiatalításnak, mint a tatár származású elődje. Pedig neki most még vannak kényszerű kihagyandói is, akik ugye a közelmúltban léptek vissza a válogatottól. Talán meglesz az egyensúly a már rutinosabbak (Lékai, Csaszi, Mikler, Schuch) és a fiatalok, szinte újoncok között, és van egy erős mag, amelyik már rutinosabb, de még fiatal. Ebből következően bátrabban lehet majd forgatni, és szerintem Ljubo fog is ezzel élni. Vagyis az erősség a keret kiegyensúlyozottsága lehet.

Mi lesz a gyenge pontunk?

A válogatott játékát tekintve az éles váltás a spanish style után, és hát hogy őszinte legyek, kicsit tartok attól is, hogy ha egy komoly ellenfél ellen semmi nem jön össze az elején, akkor ki lesz az, aki nem hagyja majd agyban összerogyni a fiatalokat. A leggyengébb pontunk tehát a fejünk lehet sajnos, hagyományosan hajlamosak vagyunk ugyanis kishitűnek lenni, és összezuhanni para esetén. Remélem ezt Ljubo is felismerte, és elkezdett rajta dolgozni. Kicsit fosok még a kettes védelmeinktől is.

Sajnos a túl nagy szabadságfok vissza is üthet, és jobb csapatok ellen széteshetünk. az összeszokás ilyen kezdeti fázisában a védekezésünk nehezen állhat össze.

A rutin hiánya pedig nagy gyengeség is lehet, ha a játékosok a kínálkozó alkalom miatt telenyomják a gatyájukat.

Az, hogy a keret nagy része a klubjában nem húzóember, most viszont azzá kell néhányaknak előlépnie, és ez gondokat fog okozni. És a védekezés, mert szeretem Timut, de minőségi különbség, hogy ő, vagy Nagy Laci irányítja a falat.

A szélektől nagyon tartok, hogy túl nagy falat lesz ez nekik. Az irányító kulcsposzt, amiben benne van, ha egyiknek se megy, gondban lehetünk elöl.

A szélek és a védekezés. Ha fel tudunk állni, akkor ez utóbbi is jobban fog működni, de a rohanós csapatok ellen bajban lehetünk. Plusz a fiatalságunk, abból a szempontból, hogy túlvállaljuk, túlgondoljuk az egyes szitukat. Pl. Bartóktól lehetett több ilyet is látni a svédek ellen, az ilyen, ifista módon eladott labdákon pontok úszhatnak el. Eb-szinten értelmezhető szélsőink meg egyszerűen nincsenek, Juhász megoldja, amit megold, de ez nem ugyanaz, pont Palicka mutatta meg, hogy ha valaki szélről az egy egyenes, egy visszahúzott kombót lövi, azt egy klasszis kapus csúnyán le fogja nullázni.

Az, hogy a keret jó része még nem értheti, tudhatja pontosan, mit akar tőle, illetve a csapattól Vranjes.

Egyetértesz Ljubo válogatásával? Kit hiányolsz a(kár a bő) keretből?

A kerettel nincs bajom, nyilván nagy pech Matyi és Rudi hiánya, nekik ez az Eb. baromira kellett volna, de hát vis major.

A sérülteket leszámítva a legerősebb kerettel megyünk.

Szerintem ez a keret rendben van, és jelenleg hiányolni nem nagyon hiányolok senkit (a sérülteket én nem vettem most ide). Kíváncsian várom, mi fog ebből a keretből kisülni.

Faluvégi Rudit, de ez nem Ljubo hibája. Amúgy senkit, én nem sírok Harsányi miatt sem (pedig kedvelem), mert a tokiói csapatot építjük.

Alapvetően egyetértek, a jövő csapatát kell építeni. Talán szélre azért vittem volna legalább egy rutinos játékost is.

Nem hiányzik senki, viszont a kit nem nevez, illetve kit és mikor cserél majd be a bő keretből, érdekes lesz. Itt elsősorban a Vilovszki - Szöllősi párosra gondolok, mivel az ő feladatuk lenne a kettes pzíció megoldása védekezésben és Bánhidi tehermentesítése támadásban. Egyik előbbiben, másik utóbbiban erősebb, kíváncsi vagyok, Ljubo hogy dönt. Ahogy a szélsők bevetésére / kihagyására is, itt szintén könnyen elképzelhetőnek tartom a cserélgetést.

Eléggé kényszerpályán volt Vranjes, mert nem akkora a merítési lehetőség, hogy bárki kimaradása miatt forradalmat akarnánk, de Győri és Faluvégi azért nagyon fog hiányozni. Győri beleszagolhatott volna a légkörbe, Rudi pedig a tatár balfaszsága miatti mélypontról olyan gyönyörűen felállt, hogy nagyon kíváncsi lettem volna, hogy a franszoáknál mutatott formája mennyire menthető át a válogatottba. Rajtuk kívül nekem nincs hiányérzetem, de ők meg ugye kényszerből maradtak ki.

Hasznosnak ítélted meg a felkészülésünket?

A svédek ellen két meccs szerintem bárkinek a felkészülését megfelelően szolgálta volna, üdítő különbség ez a bejorusz, argentín meg a kiemlékszikmárrá köztársaság után. Vranjes módszereinek ismeretében pedig a válogatott összetartása nyilván remek hangulatú lehetett, mást elmondani erről nem tudok.

Svédország válogatottja is megújul, nem lesznek rosszak, sok dolgot ki lehet ellenük próbálni. Nagyon jó, hogy most nem az algír b-vel készülünk.

Képek alapján borzasztó felszabadultnak és jó hangulatúnak tűnik a felkészülés, és kicsit az is jön le a hírekből, amik kiszivárognak, hogy a srácok borzasztóan élvezik most ezt a felkészülést. A svédekkel meccseket játszani szerintem ajándék egy ilyen torna előtt, ennek van értelme, és itt sokat lehet tanulni.

Felkészültünk? Akkor igen.

Csak két meccs van, de azok erős ellenféllel. Gondolom, hasznosabb volt több időt tölteni az egymás közti gyakorlással.

Szerintem frankó volt, két jó meccset nyomtunk idegenben, egy jó csapat ellen, valódi közönség előtt.

Nagyon rövid idő állt rendelkezésre, de legalább a nőkhöz hasonlóan nem a Járda-szigetek és Disneyland csapatával készültünk fel. Nem tudom, hogy belefért volna-e több, de szerintem ez így a lehetőségekhez mérten abszolút rendben van - a svédekről tudjuk, hogy régebben nagyon sok jó játékosuk volt, elég csak Björn Borgra, Mats Wilanderre vagy Stefan Edbergre gondolni. Azt meg, hogy miért pont a svédek, nem kell nagy zseninek lenni, hogy kitaláljuk.

Ki lesz szerinted a csapat húzóembere?

Az Eb tekintetében egyértelműen Lékai, de én azt remélem, hogy lesznek olyan meccsek is, amikor valaki más felnő ehhez a feladathoz. Mondjuk Bodó kinyitja a gólfosó lakatot, vagy Mikler/Borbély kicsinálja a dánokat, ilyesmi. Bartókra én is kíváncsi vagyok, de nem szeretnék túl nagy nyomást látni rajta, remélem a Bundás megtanította már arra, hogy ez akkor működik jól, hogy szeretem, amit csinálok. Ja, és JuhászÁdi is megérkezhet most, de amúgy nyilván Máté, ki más.

Lékai, Bodó, Mikler, Maci és kövezzetek meg, de két éve a tatárjárás idején Ancsin tudott beleszarósan, tökösen lövöldözni.

Kicsit az érzem most, hogy minden meccsen lesz egy húzóember, talán a legstabilabb teljesítményre a Mikler-Borbély páros és Lékai lesz képes. Juhász Ádi pedig remélem, folytatja, amit tavaly elkezdett.

Ha nem Máté, akkor senki. Roló lehet a legjobbunk, de onnan ugyebár nehéz húzni.

Lékai, Bánhidi, Mikler és Bodótól is sokat várok.

Lékai és Mikler, elsősorban, of kórsz. Továbbá a Balogh-Bodó-Bánhidi tengely, akik közül utóbbi kettő szerintem tavaly január óta még tovább fejlődött, ami vitán felül Pastor érdeme, de a válogatott különösen sokat profitálhat abból, hogy ezúttal a folyamatosan csúcsra járatott hajszárító otthon marad. Bartók Donátra leszek még nagyon kíváncsi, a svédek ellen többször is villant. Védekezésben én nagyon bízom Suchban, láttuk már többször, hogy Nagy Laci kiesése nem okozza szükségszerűen Timu és a védelem összeomlását, sőt, mentalitásban, a társak tüzelésében is egyre többször jár élen.

Ja, és nagyon szeretném még, hogy Borbély Maci hozzon nekünk egy meccset. Tökmindegy, melyiket.

Lékai, ez elég egyértelmű. Bartókra nagyon kíváncsi vagyok, megmondom őszintén, még nem láttam játszani, de abból, amit itt-ott hallok róla, jó előérzetem van vele kapcsolatban. Más igazán klasszisunk nincs, de azért vannak, akik komolyan megérkezhetnek, Bánhidi, Bodó például.

Hányadik helyen jutunk tovább a csoportból, ha egyáltalán, és mi lesz a középdöntőben, ha lesz?

Nyilván a harmadik a reális - bár pont a cseheket néztük már nagyon be, hehe -, de én pont hogy most reménykedem abban, hogy 1-2 pontot elcsenünk feljebbről is. A dánok egyáltalán nem verhetetlenek, a spanyolok ugyan nekünk eddig inkább igen, mint nem, de én minden világversenynek úgy megyek neki, hogy mikor, ha most nem, szóval most is ezt választom. Akkor pedig a középdöntős csoport sem tűnik annyira szürreálisan nehéznek, nyilván a tokokon túl. Szóval én azt mondom, ha ponttal tudnánk továbbmenni, akkor a nyolc sem oly távoli, elérhetetlen vágyálom.

3. hely a reális, bár a spanyol névsortól nem csináltam össze magam. Ott is komoly gondok vannak az utánpótlással. A középdöntőben is egy reális győzelem elvárható nekem. A 8 maga lenne most a csoda, de Vranjessel az olimpia környékén ott lehetünk a kvalifikáció közelében.

Középdöntő lesz szerintem, ennél többet most még tippelni se merek.

Harmadik helyen megyünk tovább, ha minden jól megy. Aztán a franc tudja, ha sikerül összeállnunk, a macedónokat elkaphatjuk a középdöntőben, de a németek és a szlovénok lesimáznak.

Szerintem harmadikként továbbmegyünk, és a két nagy közül az egyiket legalább szorongatni fogjuk. A másik ágról bárkit elkaphatunk, de nem mi leszünk az esélyesek. A földön maradva a macedón/monti duóból bármelyik jut tovább, legyőzhetjük, a németek és a szlovének közül pedig az egyiket talán, ha nagyon jók leszünk. 4-5. hely elfogadható lenne. A föld felett 2 méterrel meg azt mondom robbanthat a csapat és 2-3 jó meccsel még a csoport első fele sem teljesen reménytelen. Bár Talant óta ugye óvatosan hurrázunk előre :)

Szerintem mi szeretünk a dánokkal kezdeni, ott benne lehet a meglepetés. De a realitás nyilván egy csehek elleni győzelem és a harmadik hely. A középdöntőben meg remélem nem fáradunk el, meccsben tudunk maradni mindenkivel, miközben szerzünk legalább még egy győzelmet.

Ennél sokkal szopóbb csoportot már szándékosan sem lehetett volna kitalálni. Egyetlen előnye, hogy ahogy Kim csinálta a vb-n, Ljubo is az első két meccset szép csendben feláldozhatja az építkezés, formaidőzítés oltárán. Persze se a dánok, se a spanyolok nem verhetetlenek, főleg az előbbiekről pont mi ne tudnánk ezt, de mi most építkezünk, tehát irreális elvárás az, hogy az első két meccsen pontot várjunk. Nyilván benne van, hogy mégis, de nem hiszek benne. Vagyis a cseheket kell verni, és őket fogjuk is. Utána némileg könnyebb három meccs várhat ránk, de meglepődnék, ha a középdöntős csoportmeccsek után még maradnánk egyet (pláne kettőt) játszani.

Hányadik helyen végzünk?

Ha nem játszunk alárendelt szerepet a csoportban, akkor bizony ismét kinéz egy jó kis meccs a szlovénokkal, amit ugyan az utóbbi években nem mi nyertünk, de majd most. Irány a nyolc, én azt mondom. A realitás persze a 9-11., de én mindig is hittem, hiszek és hinni fogok magunkban.

9-12.

Az első nyolc, valamiért azt érzem, meglehet, de ha jó meccseket nyomunk, látok fejlődést, és hátrébb végzünk, akkor se leszek szomorú.

Tök mindegy. Mondjuk 10.

8-10 körül lehetünk ott reálisan. Nem reálisan meg ki tudja.. de most még építkezünk, első világverseny Ljubónak és néhányaknak, fiatal csapat. Legyen eredményes és biztató a játék, körvonalazódjon, hogy lehet erre a csapatra építeni, legalább Tokióig. Egy motivált, győzni akaró és fejlődőképes válogatottat szeretnék látni. Ha ez megvan, az eredmény - most még - másodlagos.

9-12, reálisan.

De amit szeretnék, az az 5-8.

Amúgy meg nem kell fosni, egy éve kiröhögtük volna, aki azt mondja, a szlovénok meg a norgék dobogósok lesznek, aztán tessék. Mi ebből a tanulság? A férfi eb mezőnyében tényleg nagyon közel van egymáshoz mindenki.

9-10. Ha ez meglesz, akkor a helyezéssel elégedettek lehetünk. Sokkal fontosabb azonban, hogy látsszon egy irány, az pedig nem helyezésfüggő. Azért ne jöjjünk haza három meccs után, mert ez most egy jó lehetőség az építkezésre.