Erőltetett optimizmussal

Németország vs Egyiptom, 15.30

Fél szemünket erre a meccsre, ugyanis a következő ellenfelünk innen lesz, bízzunk benne, hogy a győztesekét játszhatjuk majd vasárnap. Elég jó meccsnek ígérkezik ez is amúgy, két rendesen iparos csapattal, működő védelmekkel, ennek megfelelően nem is várok nagy gólzáport. Meglátjuk, mi lesz. A németeknek voltak jó periódusaik, és a franciák ellen is egészen sokáig maradtak meccsben, de mondjuk az a francia csapat viszont bárkit bedarál, ezen a szinten.

Magyarország vs Norvégia, 18.00 (ezt remélhetőleg adja az M4)

Hát, srácok, még a kissé tán idegesítően is kincstári, örökké optimista énem sem vár ma brillírozást - és ez különösen bánt - a norgék ellen, mondhatni, hogy tartok a mérkőzéstől, főleg így, a helyszínen. Mondjuk már megbeszéltem magammal, hogy majd örülök a többi meccsnek, de ezzel meg az a baromi nagy problémám, hogy nem így indult minden. Mármint nem erre a vébére célzok, mert ez valójában kb. ugyanonnan folytatódott, ahol a hazai Eb. abbamaradt, hanem inkább ennek a garnitúrának a futására, ami ennél sokkal ígéretesebben indult. Jó, nyilván Máthé Dominik eléggé hiányzik ebből a csapatból, de nekem jelenleg sokkal inkább hiányzik egy Ligetvári Patrik, aki pedig meccsről-meccsre ott ül a kispadon.

Ráadásul úgy, hogy - bárki, bármit is mondd - eddig kurvára nem volt az élvonal ellen is értékelhető védelmünk, az izlandi fordítástól eltekintve. Az 15 perc. Persze, tudom, meg kellett nyerni a kötelezőket is, de tegyük már a szívünkre a kezünket, azokat ott mennyire védekeztük le? Szerintem ennél sokkal jobb védelmünk kellene, hogy legyen, és lehetne is, már ha csak a kinn ülő srácokat tekintem alapnak, akkor is. És ha ezt ma nem kaparjuk valahogyan össze, akkor a norgék ellen is égni fogunk, mert pont úgy fognak átszaladni rajtunk, mint a svédek, és a dánok. Sajnálom, de ez van, jelenleg.

Nyilván a legtöbb statisztikailag is nyomon követhető hibánkat támadásban követtük el, de biztos vagyok benne, hogy egy olyan védelemmel, ami végre rendesen leütközi Sagosent és Reinkindot, sokkal kevesebb balfasz labdaeladásunk volna, ugyanis egy normális védelem azon túl, hogy félsiker a kapunak, azon túl is ad egy olyan tartást minden csapatnak, amiből lehet építkezni. Nagyon fontos lenne megérteni, hogy anélkül semmi nem lesz, csak újabb bekapott 40 gól. Amiből én köszönöm szépen, nem kérnék, ha nem baj. Rettentő rosszul esne, ha átgyalogolnának rajtunk ma is.

Úgyhogy szedje össze magát mindenki, mert ez itt egy világbajnokság, és baromira nincsen még vége, leszarom, hogy a kitűzött célt teljesítettük, nem kezdem el boncolgatni, hogy hogyan, mert tényleg azt gondolom, hogy a sport ilyen, akkor is, amikor nüanszokon múlik a kiesés, és akkor is, amikor a továbbjutás jön meg így. De ha már megjött, kutya kötelességünk volna ezt kihasználni. És ezért imádtam különösen Chema üvöltözését, VÉGRE, mert értem én, hogy legyünk pozitívak, de kapjuk már a fejünkhöz is, egy világbajnoki negyeddöntő esett az ölünkbe, mi pedig vakargattuk a tökünket védekezés helyett. Baszki.

Remélem nem kell tovább fejtegetnem ezt, összefoglalva: egy teljesen más felfogású magyar válogatottra van szükség ma délután ahhoz, hogy ezt a kissé ugyan csalódott, ellenben iszonyúan erős, stabil és régóta együtt játszó, gyors, sokat futó Norvégiát egyáltalán meg tudjuk szorongatni. Látta mindenki a spanyolok elleni meccsüket, ugye? Persze, meg lehet őket verni, láttuk, két hosszabbításban, és azt is, hogyan veszítették el a már 2x-3x megnyert meccsüket, de hogy mi honnan rántunk elő egy a spanyolokéhoz mérhető teljesítményt, vagy egy Perez de Vargas-féle védést a végjáték végjátékának legvégén, hát azt kíváncsian várom. Legalább egy győztes magyar meccset mindenképpen szeretnék látni, köszönöm szépen!

De mi sem bizonyítja jobban, hogy bízom benne, mint az, hogy itt vagyok Stockholmban, a helyszínen, és a kezdésre fel is fogom szívni magam hívőre, megígérem, addig viszont körülnézünk ebben az amúgy meglepően gyönyörű, hangulatos, igazi múltbarévedős vikingségben. Tényleg csodás hely ez, és még a nap is süti a -4 fokot, a számtalan sziget hol zölden, hol gyönyörű, patináns épületekkel megpakolva tarkítja a mélykék tengerrel éppen itt keveredő Malaren-tavat. Elképesztően szép az egész, érdekes módon nem is sejtettem. Biztos voltam benne, hogy Skandináviára meg kell érnem, hát azt hiszem, hogy ezt mostanra sikerült teljesítenem. Megyünk megnézni a nagy hajót, meg sétálgatunk szigetről-szigetre, sikerült az óvárosban szálláskodnunk, szóval szerencsére kőhajításnyira van minden. Ha valaki tud valami remek helyet itt, Stockholmban, az ne tartsa magában, bármi jöhet, nem olyan népszerű múzeum, titkos utcák, remek kocsmák, pöpec éttermek, bármi, ami nincs köztudatban és még nem gugliztuk ki.

Dánia vs Spanyolország, 18.00

Ezt várom a mai legjobb meccsnek, a spanyolokkal valahogy nem szokás számolni mostanában - nem is értem -, aztán érdekes módon mindig ott vannak a végjátékban. A norge meccs után szerintem bármire képesek, a dánokat viszont sajnos még csak olyan kimagaslóan jónak sem láttam az egész vébén (igen, ez külön szörnyű), úgyhogy ha tippelnem kellene, és most a spancikra tennék. És ebben is reménykedem. A dánoknak még életemben nem szurkoltam, és nem is ma fogom elkezdeni, ezt megígérhetem.

Svédország vs Franciaország, 21.00

Gottfridsson nélkül nehéz lesz ez a svédeknek, hát, most meglátjuk, mennyit ad hozzá a hazai környezet. Attól tartok, hogy ennyit nem. A franciákról kevés szó esik ezen a vébén, pedig az a keret továbbra is simán döntős, talán épp azért, mert ez már annyira természetes. Ettől függetlenül nagyon tudok szurkolni a svéd sikernek, főleg, mert igazán fasza lenne végignézni egy helyszíni svéd örömködést is.

Hajrá magyarok!