Nagyon bonyolult napok, sőt, hetek után érkeztem ki Malmöbe, de mivel meleg szeretettel vártak itt a sportbarátkáim, fel sem tűnt a metsző szél. Amúgy ma van a legjobb idő itt, állítólag, holnap viszont narancssárga riasztás lesz a környéken, vasútvonalakat zárnak le, úgy látszik, idén ez van mindenhol, amerre csak megyek. Nem baj.
Nem sok időm volt az elmúlt napokban, az, hogy rendben kiértem ide, az egy kisebb csoda, és bár fennakadtak a szemeim, olyan rendezői túlkapásokról hallottam az elmúlt meccsel kapcsolatban, most nem erre koncentrálnék, hanem arra, hogyan tudjuk megverni a szlovénkákat. Egyébként nekem van erre egy remek ötletem: úgy, ahogy eddig is. Érzésre - most sajnos másra nem volt időm - a szlovénok ellen nekünk menni szokott a játék, én most kicsit kizárólag szurkolói attitűdben azt mondom, most is csak azt kell csinálni, amit eddig: nyerni. Hát, visszanézve, sajnos ennél több kellett volna, a második félidőben sokkal, de sokkal több.
A svájci döntetlen már eleve kicsit mellbevágott, de írtam is, amennyit láttam belőle, az nem tetszett nagyon, és elsősorban a hozzáállás miatt, remélem most teljesen más felfogással állunk ebbe a meccsbe, mert az kell ma. Meg kellene tudjuk verni a szlovénoka, ezt szögezzük le! Nem ez a bravúr. Viszonylag sok svéd látogatott ki a vasárnapi korai meccsre, ahhoz képest mindenképp, amennyi a múltkori meccsünkön volt. Amúgy jó kis csari ez, nincs rá panaszom így elsőre, arra már inkább, hogy töksima begyaloglós első gólt kaptunk, de mivel Zoki viszonylag gyorsna válaszolt egy pattintóssal, nem történt tragédia. Liget kétperce mondjuk nagyon korainak tűnik.
És jött a 7:6, amiből persze azonnal üreskapus gólt kaptunk, de ma úgy látszik Zoki lesz a megoldónk, mert ő egyenlít folyamatosan, majd egy jó védekezés utáni labdaszerzésből RostaMájki vette át a vezetést. Pala első védése után vezethettünk volna két góllal is, de eladtuk támadásban, így ismét degaradáló üreskapust kaptunk, viszont Zoki ismét betalált, így akárhonnan is nézem, működni látszék a 7:6 elleni. Jól láthatóan koncentrálnak a srácok az időben leérésre, talán működhet most. De ahhoz sokkal biztosabb labdakezelés kellene, vezetünk ugyan, de rengeteg az eladott labda, a szlovénok nyitott védekezése miatti bizonytalanság. Az első 15 percet végigvezettük ugyan 1-2 góllal, de pillanatok alatt kiegyenlítettek a szlovénkák, akik érzésem szerint gyorsabban és pontosabban passzoltak. Viszont az átlövéseink ültek ezúttal. 17. perc 10:10, kb. erre számítottam amúgy, de gondoltam nem adunk el 5 labdát az első negyedórában.
Ilic Zoran és Rosta volt kiemelkedő az első félidő nagy részében, plusz Palasics védései mindig jókor jöttek, a hetesvédés kifejezetten, de pl. ImreBence első gólját a 22. percben lőtte és a másik szélre sem nagyon kirándult le a játékszer. Viszont egész sok sáncolást toltunk az első félidő második felében, de ahhoz nem eleget, hogy erről a +2-ről ellépjünk valamennyire. Bence második gólja már nem volt olyan fáklyásmenet helyen, de megoldotta szépen, talán érdemes lenne ezt erőltetni: a széleket. Az mindenképpen pozitív, hogy a 7:6 elleni félidőt úgy toltuk végig a félidőn, hogy igazából végig vezettünk belőle, még ha szörnyen is néznek ki az üreskapus góljaink, ugye.
Mintha kicsit le is faragtuk volna a technikai hibáinkat a félidő hajrájára, és Hanusz is egész jól mozgatta a támadósort, sőt, szépen be is gyalogolt, de nem tudtuk tartóssá konzerválni a kétgólosnál nagyobb előnyünket, így a félidő 15:17-es magyar vezetést hozott. Ami egyáltalán nem rossz, csak maradjon meg végig.
Mi kezdjük a második félidőt, DobóRicsivel a padhoz közeli oldalon, maradt a 7:6 elleni, gyorsan meg is kaptuk az első üreskapust Ricsi folyosós átlövése utáni védésből. De most komolyan. Ennek nem egy folyosóba kényszerített átlövésbe kellene végződnie, nem? Mármint a 7:6 elleninek. Próbálom magam mesterséges nyugtatásban tartani ezügyben, hiszen az első félidőben összességében működött, ugye, de mivel közben franc sem tudja mióta először kiegynelítettek a szlovénkák, elég nehéz a dolgom ezzel. És a következő támadást is kihagytuk, ráadásul tökfásult visszaballagást véltem felfedezni a 34. percben, amire szintén ugrok. A 35. percben át is vették a vezetést a szlovénok. Nesze. Toszogatjuk a labdát középen, és bár a küzdünk, mint malac a jégen, Chema nagyon helyesen kikérte az idejét, mert ezzel valamit kezdeni kell. De mi a tököm történt a szünet óta eltelt 5:47-ben??
Nekem Geri kicsit enerváltnak tűnik, de annyira azért nem, hogy az időkérés után SzitaZotyinak ne tudjon előkészíteni egy fasza átlövést, amivel ismét iksz az állás. Mondjuk azt kifejezetten rossz volt látni, ahogy az újonc Pergel kezéből hogyan vezetik ki a megszerzett labdát a szlovének minden nehézség nélkül, és hogyan veszik át ezzel egyidőben a mérkőzés irányítását. A második félidőt egyértelműen ők kezdték intenzívebben és jobban, 6:3-ra vezették azt tíz perc alatt.
Fú, ez a visszanézegetés kiborító, tényleg. Egyszerűen összezuhantunka második félidőre, nem is értem. Ráadásul Pala 17%-on, és egy hetes kell ahhoz, hogy becseréljük. Why? Nem tudott belenyúlni, a meccs során először 3 gólos vezetésben a déli szomszédaink, és Laci a kapuban. Ezt jó jelnek veszem, és meg is jött a ziccervédése, de sajnos mi is kapusba vágtuk a másik oldalon. Nagyon ellentétes félidőt játszunk, és egyszerűen minden adódó lehetőséget kihagyunk, amivel vissza lehetne jönni, nem lesz ez így jó. Ráadásul sokkal gyorsabban kapunk gólt, mint amennyit szenvedünk a másik oldalon, tudom, hogy nincs szlovén zoknim, de az első félidőben sem volt, akkor most mi van? Ígérem szerzek, csak ezt nyerjük meg valahogyan. 10 perc van vissza, szedjük már össze magunkat!
Eddig sem volt túl sok sanszunk a final weekendre, de ha itt ma kikapunk, semmi nem marad. És ez egy széttizedelt, tartalékos Szlovénia. Ez az enervált, körülményes, lassú második félidei támadójáték nagyon szarul fog kinézni a svédek ellen. Mi történt az első félidő után? Mi volt szünetben? Mindenki lefutott egy félmaratont az öltözőben? Vagy mi? Nyilván fárad mindenki, de a szlovénok is, nem? Fú, nagyon vicsorítok ettől a második félidőtől, nulla védelmünk lett egyszercsak, Janc úgy gyalogol át rajta, hogy rossz nézni és onnan, ahonnan csak akar. Nem tudjuk visszafordítani, sőt, kettőnél közelebb sem tudunk jönni lassan negyedórája.
Már visszajött Pala a kapuba, de köze nincs a lövésekhez, persze az is igaz, hogy mind ziccer, de ma semelyik kapusunk nem nyúl bele labdákba, és mintha el is engedtük volna a meccset a vége előtt 4-5 perccel, pedig két gól nem a világ vége, tudjuk jól. De a testbeszéd árulkodó, lemondó minden reakció, igazából fogalmam sincs, mi történhetett az első félidőt végig irányító magyar válogatottal. És fel kell tenni a kérdést, hogy mégis hol van az akadémiákról érkező új generáció? Mert itt nem látni olyan fiatalt, aki felveszi a versenyt Európa élvonalával, az biztos.
Úgy kaptunk ki Szlovéniától, hogy hiányzik egy komplett kezdőjük. Nem tudok erre most mit mondani, eddig sem volt sok remény a herningi folytatásra az igen kedvező sorsolás ellenére, de ezzel a játékkal nem is lett volna sok örömünk benne. Nagyon érthetetlen meccs volt ez számomra, ez a szlovén válogatott még csak különösebben jó sem volt, mi viszont a második félidőben gyakorlatilag alulmúltuk önmagunkat. 35:32, kiemelni kb. senkit sem lehet, most még kapunk sem volt, a védelmünk megszűnt létezni, a 7:6-tal tartottuk magunkat meccsbe valamennyire, de hogy ezt le kellett írnom, attól menten el is sírom magam. Lefőtt a kávé ezen a tornán a magyar válogatottnak és lassan időszerű lenne boncolgatni azt a témát is, hogy hogyan kellene máshogy csinálnunk a utánpótlásunkat, hogy értelmezhető felnőtt játékosokat kapjunk onnan. Versenyképeseket. Európai szinten is tényezőket. A mostanra már rutinos sorunk mögött egy nagybetűs nihil található és nálam ezen a meccsen simán felmerül Chema felelőssége is, de összességében nem az ő sara, hogy a következő generáció elmarad az európai élmezőnytől. Amíg bírja az első sorunk, addig pariban vagyunk, aztán hátrányban. Valamit muszáj lenne kezdeni az akadémiákkal, az edzőképzéssel, és azzal, ahogy az UP-t versenyeztetjük, mert ott továbbra is ott kell megkeresnünk a problémáink forrását.
Fáj ez most nagyon.
#hajrámogyorók