Amikor legutoljára írtam dán-meccsről, annak az lett a címe, hogy "A tö-ké-le-tes meccs", nem véletlen. Azt a csodás győzelmet kértem és kaptam a szülinapomra, hehe, hát vitathatatlanul nehéz lesz azt überelni, de azért próbáljuk meg, ha lehet. Kedvenc válogatottunk tehát ismét pályán ugye, most a 2018 januárjában esedékes horvát Eb. a cél, ahova kétségtelenül ismét tömegesen érkeznének magyar szurkolók, de ahhoz először is ki kell jutnunk persze. Egy olyan csoportból, hogy Dánia, Lettország, Hollandia és mi nyomulunk mondjuk nem túlzás azt állítani, hogy kötelező kijutni, viszont mindenki tudja, hogy mindig a kötelező a legnehezebb. Két forduló már lement, nyertünk itthon a lettek és egy huszáros hajrával idegenben a hollandok ellen, most pedig jön a csoport rangadója, oda-vissza, az ellenfél pedig nem más, mint Mikkel Hansen Dániája.
Xavi továbbra is ragaszkodik a válogatottbeli elképzeléséhez, mégpedig hogy nekünk hivatalos szélső nem nagyon kell, IT lesz a keretben az egyetlen, de legalább védekezni biztosan fel tudunk majd állni rendesen. Gondolom Juhász, Győri hivatott majd megoldani a baloldalt, de mondjuk a három nevezett kapus részemről kicsit érthetetlen, kb. mint a beállók tömeges felvonultatása (helló Vili), de nem szólhatunk egy szót sem, hiszen vertük már meg őket hasonló felállásból, most sem kell ennek másképp lennie.
Amit januárban leírtam a dán meccs elé, az nagyjából mostanra is áll, annyi, hogy ez nem olyan szinten fontos most, mint egy vb nyolcaddöntője, de azért az itthonit bizony jó lenne behúzni mindenképpen. És fontos lenne Mikkelre is előzetes csapásokat mérni, nehogy ne legyen meg neki, kit kell majd Kölnben is átlődöznie. Ha már Köln, nagyon durva adat, hogy míg az olimpiai bajnok keretéből összesen 1, addig a magyar válogatottból 6 játékos mehet FF-re, abból mondjuk négy fog tevékenyen részt venni az eseményen.
De ez nem fontos, csak érdekes.
A fontos az, hogy az a két pont a Papp Lászlóból ma este nagyon kellene ahhoz, hogy látótávolságon belülre kerüljön a horvát Eb. Szóval legyünk okosak, taktikusak, mutassuk meg ennek a kissé kiégett dán válogatottnak, hogy nem véletlen kisiklás volt az ott januárban, hanem mostantól ez a tendencia. Merjünk nagyot álmodni és nyerjünk csoportot, ne mindig mi legyünk a másodikak. Landinból pedig nem ér hőst csinálni, jól van?
Hajrá mogyorók, verjünk ma oda!