Az Eb. előtt többnyire reménykedő hozzáállással toltuk ugyanezt a stylet, más választásunk sem volt a célegyenesben, pedig benne volt a zabszem a kollektív popónkban, hiszen néhányunk már októberben is ráncolta a közös szemöldökét a kimaradókat látván ugye. (Javaslom tényleg elolvasásra a belinkelt tartalmat, nézzük meg, kiket tartottunk akkor pozitívumnak - Bodó, Bánhidi, Bartucz - és nézzük meg, hogy tévedtünk-e vajh? De ha mi láttuk ezt már az Eb. előtt két hónappal, akkor a szakma hogyhogy nem? Na mindegy.)
Egységes véleményünk természetesen nincs, sőt, igazából hatalmas egymásnak esést okozott a listán Talant - most már biztosan kijelenthetően - elhibázott döntése a keretet illetően, mert köztünk is volt, aki egyszerűen vakon megbízott benne, és úgy volt vele, hogy kinek higgyen, ha nem a kirgiznek. Nos ez már elmúlt, és bár a poszt végére ki fog derülni, hogy mit gondolunk összességében, annyit elárulhatok, hogy vakon többet nem bízunk meg senkiben. Soha. Tegnap aztán meneszették is, mint a kudarc elsőszámú felelőse, na de ne szaladjunk így előre, nézzük, mit gondolunk erről az egészről külön külön persze. A színek a szokásosak: vautor, artmooney, room303 és én. Ahol már csak a többieket ismételgetném, ott nem válaszoltam, mert így is hosszú poszt.
Mi volt a fő oka a leszereplésünknek? Miért estünk ennyire szét?
vautor: A bölcs Hajdú B. adta erre a legjobb választ: csak az eshet szét, ami egyszer össze volt rakva. Ez a csapat nem volt összerakva rendesen, robbantani akartunk egy új rendszerrel, amit nem tanultunk meg. Az számomra még kérdés, hogy a keret nem alkalmas rá vagy tényleg csak kevés volt az idő. Pl. Szegeden is kellett egy év Pastornak, pedig az egy klub, ahol nap mint nap együtt dolgozik a csapat.
artmooney: A tökök hiánya, vagyis beszartunk, ahogy attól féltem. Az kevés, hogy egy edző, aki már kész sztárjátékosokkal millió kupát nyert, idejön, elmondja, hogy mi most nyerünk, és tényleg. Rutintalanság, rutinos játékosok kihagyása, minden együtt. A fő ok mégis az volt szerinte, amit írtam. Nem hitték el, amit az edző - valószínűleg nem is tudták volna megcsinálni.
room303: Ez volt az az eb, ahol minden egyes döntésünket a worst case scenario követte. Van ilyen a sportban, láttunk már ilyet, mondjuk pl. a francia futballválogatott ennek az egyik példája, ami nagyjából 6-8 évente egyszer atomjaira hullik, aztán meg megy a vb döntőbe.
momirCsilics: A megfelelő rutin hiánya, hogy agyban sem tudtuk feldolgozni a kudarcokat, aki meg fel tudta, az meg konkrétan belefáradt abba, hogy a többieket istápolja. Már valahol ezt leírtam, ide is ezt írom: úgy gondolom, hogy ha kiveszed a játszótársakat a húzóemberek mellől, azzal nem csak azt kockáztatod, hogy az újak megfelelnek-e az elvárásnak, hanem azt is, hogy erre a régiek mentálisan miként reagálnak. Én egyáltalán nem csodálom, hogy egy nem működő fal előtt Roló sem sziporkázott, hogy NagyLaci az első meccsek lendületét nem tudta átvinni a középdöntőbe, hogy IG keze is megremegett a hetesnél, amit orosz rulett-szerű kijelöléssel lövettünk a játékosainkkal. A szétesés oka nagyon összetett, de ez is onnan indul, hogy Talant benézte a keret háromnegyedének képességét és valós erejét.
Mi lehetett az oka, hogy Talant ennyire rosszul mérte fel a válogatottunk játékerejét?
Egy olyan csapattól, aki minimum a 8-ba akar jutni, nem lehet ilyen hurkagyurka ellenfelekkel felkészülni. Az orosz B válogatott vagy a szintén nem a legjobbakkal kiálló fehérorosz válogatott ellen nem lehet lemérni hol tartunk. Ami ellenük megy vagy megyeget, nem biztos hogy elég egy erősebb csapat ellen. A szerbek ellen még elhitettük magunkkal, hogy Talant csak nem játszotta ki a kártyáit, de a torna sajnos megmutatta, hogy nem volt mit kijátszani. vagy volt csak a csapat nem ismerte a játékszabályokat.
Ez nagyon jó kérdés. Szép és jó most hirtelen ráfogni mindent a játékosok képzetlenségére, de az elmúlt bő egy évben ez nem tűnt fel? És ha játékosok nem tudják azt, amit kér tőlük, akkor az kinek a hibája? Meg kell reformálni az egész utánpótlásképzésünket, ezt tudjuk, de biztos, hogy az a helyes út, hogy a válogatottnál majd 15 embernek ezt megtanítjuk? De vissza a kérdéshez: szerintem egyrészt már említett téma, hogy ő mindig kész klasszisokkal dolgozott, így nem tudta felmérni, hogy ezek a játékosok nem tudják, amit ő akar, másrészt a selejtezőben is, a felkészülési meccsek alatt is rém gyenge ellenfelekkel találkoztunk. Igen, az oroszok sem az "igazi" keretükkel álltak ki ott.
Ne szépítsük, ha valamiben, hát ebben biztosan benne van, hogy nem főállású kapitány. Ergo Sótonyira, Bartókra kellett támaszkodnia rengetegszer. Márpedig több szem talán többet lát, de soha nem ugyanazt, ebből önmagában elég lehet számos hibás döntéshez. Másrészt azt gondolom, a saját hite, elszántsága miatt úgy gondolta, meg tudja adni a srácoknak azt a pluszt, amire szükségük van. Nem tudta, és erre túl későn ébredt rá. És persze volt ebben az egészben egy nagy adag kockáztatás is - a Mocsai-éra után ezért viszont semennyire nem tudok haragudni, sokkal szimpatikusabb nekem ez a mentalitás, mint Lajos tanár úr tutista / minimalista hozzáállása.
Valószínűleg elsősorban a bizalma a saját zsenialitásában. Ezzel csak akkor van gond, ha téved. Most tévedett. De ezen még mindig lehetett volna segíteni egy rendes felkészülési tornával, vagy menet közbeni cserével, rendes bő keret kijelölése esetén, mert ugye Máté most a 28-ban sem volt, ha jól emlékszem. Provident kupa, mindenki emlékszik? Ha ott rendes ellenefeleink vannak, már novemberben is biztos, hogy kevesek leszünk. Ezért azóta is nagyon haragszom mindenkire, Talantra meg még azért is különösen, hogy nem látta be, hogy hol hibázott. Persze, feltette a kezét, és már ez is több, mint amit megszoktunk a magyar közegben, de sokra nem mentünk vele, hiszen azt nem mondta, hogy igen, irányító nélkül tényleg nem lehet, vagy ütközések és rendes kettesvédő nélkül szar, hanem egy gyönyörű fordulattal, közben esztelen kommunikációs zsákutcákkal úgy csavarta, mintha ez az egész selejtezőtorna egy nagyon távoli, elérhetetlen célja lett volna a magyar válogatottnak. Pedig nem volt az. Hogy a 6., svédek elleni meccs előtt még mindig volt esély a kijutása, na ez mutatja legjobban azt, hogy mennyire elbalfaszkodta. Haragszom, na.
A hozzánk hasonlóan sok fiatallal érkező norvégok és németek elődöntőt játszanak. Mi lehet a titkuk? Mit csinálnak jobban, mint mi?
Nem hinném, hogy egy Dissingernek vagy O'Sullivennek több futóedzést tartanak vagy eleve tehetségesebbek, mint Bodó vagy Faluvégi. Én hiszek abban, hogy fejben dől el minden. Ezek a csapatok tökéletesen működtek, pedig (főleg a norvégoknál) nincsenek tele világklasszisokkal. 2 éve még alulról szagolták az EB mezőnyt, most meg a legjobb négyben vannak. Nem szültek ott sem 25 éves zseniket, egyszerűen építettek egy baromi masszív csapatot és fejben nagyon rendben vannak, no főleg ez utóbbi téren látok én nagy lemaradást nálunk.
A németeknél a csapatorvos ezt pontosan kifejtette: Sigurdsson szakítása a konvenciókkal. Napi két órában elvárja a 100%-ot, a maradék 22-ben meg békén hagyja őket. Nincs továbbá korai reggeli, így a játékosok tudnak aludni, mert meccsek után az adrenalintól amúgy nem nagyon tudnak. A norgéknál valószínűleg kicsit "lopnak" a női vonaltól, ami nem túlzottan meglepő. Plusz ehhez hozzájön a fentiekből következő kifacsart sztárok esete (ugye, hogy pont a fentieknél nincsenek ilyenek?), akik fizikailag sem akarnak már egy plusz világversenyt bírni, elég lesz a BL meg az olimpia, és ebből következően a válogatottak szerepe, jelentősége is nagyon csökken.
Egyrészt jóval előrébb tartanak, mint mi. Az utolsó utáni pillanatban elkezdett fiatalításnak sajnos a lehető legrosszabb vége lett. Ezt a folyamatot jóval előbb el kellett volna kezdeni, ez nem lehet vitás. Másrészt a két említett csapat keretének jó része sokkal erősebb bajnokságban játszik, mint a mieink. A németeknél a Bundás tökéletes alap, ráadásul most nem estek abba a hibába, hogy a nagycsapatok kiegészítő embereit válogatták össze, hanem a kisebb csapatok meghatározó embereire építettek. Ilyen szempontból nem értek egyet artmooney-val, aki szerint a nagycsapatok kifacsart emberei nem tudják magukat hozni egy ilyen tornán - talán a PSG, a Kiel, a Flensburg és a Löwen azok a csapatok, ahol extrém terhelést kapnak a játékosok a Bundasliga többi résztvevőjéhez képest. Ennek ellenére pl. Mads Mensah élete tornáját játszotta, de Eggertre sem lehetett sok panasz. Az más kérdés persze, hogy egy olimpia előtti eb mekkora motivációt jelent egy random francia válogatottnak...
Mindent.
Hagytál volna időt Talantnak a csapatépítésre (mondjuk a 2017-es vb-ig) vagy ez nem járható út és jó döntés, hogy keressünk új kapitányt?
Nem örülök Talant kirúgásának, de a főállású kapitányi státuszt el tudom fogadni. Ha vicces kedvemben lennék azt mondanám, ebben máris követtük a német példát. Csak azt nem tudom kivel fogjuk pótolni? A vb selejtezőig nem hinném, hogy találunk megfelelő kapitányt, max az olimpia után. Csak nehogy ez a főállású kritérium azt eredményezze, hogy ha nincs ló jó a szamár is alapon hozunk egy középszerű edzőt.. Meg kellene találni a mi Dagur Sigurdsonunkat, de ez nem lesz egyszerű. Egyébként kinyilatkoztatott alapelvekről azt gondolom, hogy baromi hangzatosak, csak egy bajuk van: fokozzák az eddig is meglévő merevséget. A lehető legjobb megoldás megtalálása érdekében nem kellene ilyen szabályokhoz kötni magunkat, mert hatalmas öngól lehet vagy segget csinálnak a szájukból.. bár a többségre nézve ez utóbbi lenne a kisebbik gond.
Én sem hagytam volna, és leginkább azért, amiért végül is mennie kellett (nem, nem azért, mert nem magyarországi a lakcímkártyája). Nagyon rosszul mérte fel a keretet, rosszul mérte fel az erejét, és nem látom rajta, hogy ő egy "építkezős" edző tudna lenni. De így elküldeni, hogy majd egyszer talán valamikor lesz valaki, nettó balfaszság. Majd megint hónapokig be lesznek dobva mindenféle nevek, aztán amikor jönnek a tétmeccsek már, és úgy ég a ház, mint A tanúban, odabasszuk Hajdujanit. Isteni.
Érthető, hogy mennie kellett, de kicsit tartok tőle, hogy mi lesz ezután. Ha nem tudunk hasonló kaliberű edzőt leakasztani legkésőbb az olimpia után, akkor ez egy borzalmas döntés. Hasonló szint alatt értem pl.: Gudmundsson (ha nem játszanak legalább döntőt, akkor szinte biztosan lapát), Cadenas (ugyanez), Biegler (épp most szűnt meg mindkét állása, a HSV-t atom módon összerakta és a lengyelek egy meccses összeomlását sem írnám feltétlenül és kizárólag az ő számlájára) - csak így hirtelen.
Nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy inkább hagytam volna, mint hogy most kitaláljunk egy magyart, mert egész egyszerűen nincs olyan színvonalon magyar edző jelenleg, hogy meg tudjon bírkózni ezzel a feladattal. Aki ezt kétli, az gondolkodjon már kicsit. Vajon miért nem hívják a szakembereinket külföldre? Vajon miért nem magyar edzőkkel érik el a klubcsapatok a legnagyobb sikereinket? Vajon mire elég a magyar szakma, a magyar edzők képzése? Attól még nem lesz alkalmasabb magyar, hogy egy külföldi is elbaszta.
A következő olimpiai ciklusban mit várhatunk a válogatottól? Benne lehet a pakliban kiemelkedő eredmény vagy örüljünk, ha kibrusztoljuk az olimpiai selejtezőt?
Utánpótlás terén nem állunk jól, nagyon nem. Bodó és Bánhidi nagy reménység, de nekem például hihetetlen, hogy széleken, ahol az utánpótlás csapatokban a legtöbb gyerek játszik, nincs olyan játékosunk a láthatáron, aki Iváncsikot pótolni tudná. A németek annyi szélsőt rántanak elő, amennyit akarnak. Remélem az Akadémia ontani fogja a jó játékosokat, mert tényleg bajban leszünk, szóval ne csússzunk lejjebb először is..
Szerintem örüljünk, ha ide-oda kijutunk. Nallaci, Ilyés már nem hiszem, hogy akarna válogatott lenni, más igazán rutinos nem maradt, a megmagyarázhatatlanul kimaradókat vissza kell hozni, de sokkal jobb nem lesz már a csapat. Azt látni kell, hogy a legjobb meccsünket a spanyolok ellen toltunk, ahol Laci dobott ezer lövésből ezer gólt, szóval ott sem nagyon az "új rendszer" tartott minket meccsben. Ha őt kivesszük ebből a csapatból, nagyon kevés marad.
Vért, verítéket, szenvedést. Örüljünk, ha eljutunk oda, mert per pillanat minden jel az ellenkező irányba mutat. Lefelé.
Én most kicsit semmit nem várok inkább.
Új kapitány kell: itthonról vagy külföldről? Fiatalt vagy tapasztaltat?
Külföldről, itthonról kit? A norvég és a német példát nem ártana mélyebben tanulmányozni. Nem kell mindent ész nélkül átvenni nem arról van szó, igenis van egy csomó értékes eleme a magyar kézilabdának, de újítani kell, ez egyértelmű.
Csakis külföld, északot tudom javasolni. Korban úgy 45-50, valahogy mindig ez a korosztály tud robbantani. Olyan gyorsan változik ez a játék, hogy az idősebbek már mintha lemaradnának.
Ahogy az 5. kérdésnél írtam: kizárólag külföldről és kizárólag tapasztaltat. A szakma felülről tud megújulni, kell hozzá az agytröszt. A legjobb az lenne, ha főállású lenne, mert akkor a szakmai munkába is bele tud folyni. Ilyen szempontból egy spanyol lenne az ideális, manapság annyira nincs lóvé arrafelé, hogy fillérekért, kilóra árulják a szaktudást. Rendszert vegyünk, abban gondolkozzunk, fektessük le az utánpótlásnevelés egységes alapjait. Nem szabad elfelejteni, itt sokkal kisebb rendszert kell újraszabni, mint pl. fociban, néhány klub neveli a válogatott szintű játékosok nagy részét - nemcsak nálunk, szinte mindenhol a világon. Amúgy a németekről ebben is példát lehet venni, a katari kvali egyenes ági elbukása után teljes újratervezést toltak - az eredményét láttuk vasárnap. (Nem, nem azért kell róluk példát venni, mert náluk mindenki otthon játszik, kösz, Tanár úr, az egy eleve elvetélt ötlet.)
Külföldről és fiatalabb, friss szemlélettel, nyitottsággal, eredményekre éhesen, harapósan, de mégis hitelesen. Hja, pont, mint az álmaimban.
Kit kellett volna még kivinnie Talantnak és miért? (az elmúlt két hét legfőbb kérdése)
Nem tudok újat mondani én se, Lékai és Ilyés mindenképp erősítés lett volna.
Feci, Csaszi, Lékai. Irányítóban súlytalanok voltunk, a védekezésünk nagyon gyakran szétesett, a hetesek inkább voltak az ellenfélnek jók, mint nekünk. Ez a három ember pont ezeken segített volna. Esetleg még Iváncsik Tomi, akkor lehet, hogy a jobbszél is ért volna valamit. Mert így konkrétan nem volt.
Szerintem leginkább Ilyést. Vicces kis csörtét nyomtunk valamelyik meccsünk után _benitoval arról, hogy a támadásunk-e a szarabb, vagy a védekezésünk. Értelemszerűen én voltam a "védekezéspárti", mondván, ha működne Talant elképzelése, akkor lennének szerzett labdáink, könnyű védéseink, amiből aztán jöhetnek az indulások, lerohanások, könnyű gólok. Ja, és épülgetne az önbizalom, ami aztán visszahat a támadásainkra is - mert így látszana, van keresnivalónk. De amíg minden támadásból gólt kapunk, addig nincs miről beszélni.
Feci épp ebben lehetett volna fontos láncszem. Borsos helyén a védekezés stabil alapját adhatta volna Timuval, így NagyLa is pihenhetett volna néha, sőt, Feci a lerohanásokat is be tudja fejezni, ha úgy van. A svájcban levezetgető, igazi harcos erényeket utoljára kb. 4 évvel ezelőtt mutató Csaszit nem gondolom, hogy épp most vált volna vezérré, Lékait pedig akármennyire is kedvelem, muszáj belátni, hogy rettentően formán kívül van. Ennek ellenére talán Lékusz tehetett volna még hozzá, belőle legalább az akarás nem hiányzik - balszerencséjére viszont nagyon nem való neki a centire kimért, a tudatosságot mindenek elébe helyező spanyol rendszer. Egy északi és főleg egy délszláv edző neki megváltás lenne.
Más érdemi kimaradó nincs: Gulyi, Balogh sérült, Harsányi és Iváncsik Tomi szintén levezetnek, meg hát nekünk amúgy sem a széleken kell meccset nyerni - főleg, hogy utóbbi kettő sem épp a posztról lőtt góljairól volt híres.
Ezt már előre is bemondtuk ugye, beigazolódott. De még Csaszival is meglehetett volna az orosz-meccs (már csak ha a kihagyott heteseket nézem, akkor is), vagy Harsányi Gerivel/IT valamelyikével, ami különösen dühítő.
Milyen pozitívumot láthattunk egyáltalán?
Bodó és Bánhidi szereplésének én szegedi szemmel különösen örülök. Számomra pozitívum, hogy végre nem lehet a nyolcadik helyekkel takarózni és kijelenteni, mennyire sikeres a magyar kézilabda. Bocsánat, de számomra nem siker a sorozatos középmezőny (annak ellenére, hogy most jól jött volna). Változtatni kellene alapjaiban sokmindenen, kezdve az utánpótlással, hogy egyszer nekünk is legyen egy fiatal ÉS sikeres csapatunk. A kor mint tudjuk nem érdem, hanem állapot. A sikerekhez új szemlélet és sok munka kell.
Bánhidi, meg néha Bodó. Tulajdonképpen ahogy vártam. És talán még Dzsamali.
Talantban ég a tűz, ez nekem rengeteget jelentett, de már mindgey. A csapat pedig az eredmények ellenére is egyben maradt, nem kezdték egymást, vagy a kapitányt megfúrni - ez már önmagában is pozitívum.
Hát ha Bánhidit zárni is valaki megtanítja, akkor a beállósok majdnem megvannak, illetve nem szabadna elpazarolni egy ekkora testet azzal, hogy nem védekeztetjük, szóval ha ez a kettő megoldódna, akkor az a poszt kellemes meglepetés volna. Ballövő egyértelmű, bár a védekezés itt is hiányzik, és Bartucz. A többiekben is biztos van vagy lesz szufla, de ez felnőtt szinten egyelőre borzasztóan kevés, na. Pozitív még, hogy senkire nem kell majd irigykednem augusztusban, mert így legalább nem fognak ismerőseim kiutazni kézis olimpiát nézni Rióba.
Csak simán elkúrtuk vagy látsz nagyobb, mélyebb problémát is a rendszerben? (ha igen, mit, miben, hogyan lehetne javítani rajta?)
Az utánpótlás, mint lerágott csont. Láthattuk, ha van honnan meríteni, előbb utóbb meglesz az eredménye. Egy puzzle-t is csak úgy tudsz kirakni rendesen, ha megvan minden darabja. Ha nincs, próbálhatod összeilleszteni, nem fog menni.
30% elkúrtuk a hiányzók miatt, 70% kurvára nincs ám utánpótlásunk. Amikor elsőszámú irányítónak Faluvégit, elsőszámú hármasvédő-cserének meg Borsost visszük, akkor ott a rendszer pincétől a padlásig rohad.
Utánpótlás, itt van a legnagyobb probléma. Sajnos ezen a téren az elmúlt évek a NEKA-ról szólt - az pedig sok mindenre jó, de átfogó koncepciót biztosan nem ad a sportágnak. Pedig a fő hiányosság ezen a téren van, nem vitás. A másik nagy hiba a fiatalok versenyeztetése. A rengeteg lóvé, ami a sportágba ömlik, pozitív, természetesen, de önmagában még nem fog eredményt hozni, főleg nem lesz ettől erősebb a bajnokságunk. Az pedig komoly probléma, hogy Tatabányáról, Csurgóról, Füredről nincs közvetlen előrelépés - onnan Szegedre, Veszprémbe kerülni van vagy három szint is, pedig jó lenne valami a kettő között. Ezért kellene ezeket a srácokat Németországba, Franciaországba, esetleg a gyilkos dán bajnokságba vinni. Onnan haza is lehet jönni, vagy kint előrelépni - a lényeg a folyamatos, magas szintű terhelés. Kedves magyar menedzserek, a feladat adott, mert bár értem én, hogy itthon szinte ugyanazt a fizut meg lehet kapni, mint mondjuk Dániában, de tessék már egy méternél messzebb is látni, és nem úgy elkúrni a kéziseinket is, ahogy a fotbalistáinkat sikerült.
Tudtam, hogy mindenki az UP-t mondja, de annak meg az volna az alapja, hogy rendes edzőink legyenek. Szerintem ez a jelenkori magyar kézilabdázás legnagyobb problémája. Ha Mocsait hallgatnánk, azt hihetnénk minden rendben van, csak gyerekek nincsenek, meg tehetségek. De gondoljuk már végig, basszus. Én elhiszem, sőt, emlékszem arra, amikor a spanyolok és franciák ide jártak tanulni kis hazánkba, amikor Joósz Attilák voltak, és XVII. Lajos módszerei, és meglátásai sem voltak teljesen elavultak. Gyerek voltam, de közel voltam a kézilabdához, így emlékszem rá. Az a MÚLT. Rég elmúlt, ma már a franciák és a spanyolok jóval előttünk járnak. Meg a horvátok, a norvégok, a dánok, az izlandiak és sorolhatnám lassan az egész világot. Miért nem tudjuk belátni ezt, és továbblépni végre? Miért nem költünk arra, hogy az edzőink _külföldön tanuljanak? Hogy megnézzék, hogyan termelődik annyi tehetséges francia/német/horvát fiatal? Hányásig van lóvé a szakágban, mikor, ha nem most?
És még mélyebb problémának látom azt, hogy továbbra is Mocsai Lajos elnököl a Magyar kézilabda Szövetségnél. Sajnálom, de ez jön le a kívülállóknak. Nem merjük kihagyni és megkerülni a döntésekben, pedig láthatóan és hallhatóan nem képes túllépni saját magán és a múltbéli elképzelésein, sikerein, amelyek a maguk idejében valóban működtek, de mára már egyszerűen elavultak. Hogy egy ilyen tegnapi alkalmat is arra használjon fel valaki, hogy a saját kezeit mossa 2 éves viszonylatban, vagy hogy önnön fontosságát hangoztassa monológ formájában, az nálam egyáltalán nem oké. Ez van. Szerintem neki elméletet kellene oktatnia, mert a lexikális tudása bizonyára utánozhatatlan, de gyakorlati döntésmechanizmsban nem szabadna már részt vállalnia. Vele mindig ugyanoda jutunk vissza, mintha az Időtlen időkig egyik jelentében találnám magam, és holnapra megint ki fog derülni, hogy a magyar edzői szakma Európa csúcsa, és a maximum a legjobb nyolc. Ahh. Ráadásul különösen feltúrtam az agyam azon is tegnap, hogy bá ő megmondta, és mindenki tudta is, hogy az utánpótlással probléma lesz/volt/van, ennyivel így elégedett a szakma. Mégis ki a tökömnek kellett volna ezt akkor MEGOLDANIA? Nem látnia, észrevennie, hanem TENNI ELLENE. Basszus. Nekem? Kiemelte azt is, hogy a junior válogatottnak milyen jó volt az egy év versenyeztetés, és kár, hogy már nem indulnak az NB1-ben. De akkor miért nem indulnak? Ki döntötte ezt el, ha az MKSZ vezetősége egy asztalnál úgy beszl erről a sztoriról, mintha valami titokzatos erő ezt megtiltotta volna. WTF? Én vagyok hülye, hogy képtelen vagyok megbírkózni ezekkel az ellentmondásokkal? Félek, hogy nem lesz ebből előre megint, hanem inkább hátra.
Kinek a teljesítménye volt szerinted várakozáson felüli/aluli?
Bodó, Bánhidi és talán Bartucz pozitívum. Faluvégi nem ugrotta meg a szintet, neki még sokat kell fejlődni és dolgozni. A szélsőink sem győztek meg.
A pozitívumoknál már írtam, csapatszintű pozitívum ugyanis nem jut eszembe. Várakozáson aluli volt számomra Nagy Laci, a többiektől meg sajnos nem vártam többet.
Az azért kiderült, hogy pár fiatalban van potenciál, még ha igazán tartósan nem is tudták hozni magukat. Bodó, Bánhidi értéke minimum megduplázódott, nyártól ők klub tekintetében is szintet fognak lépni. Csendben jegyzem meg, remélem ez Bodó esetében nem Szegedet jelenti majd, mert Harbok és Robledo mellett - mögött minden másodpercért verekednie kellene. Sokkal jobb lenne neki egy külföldi csapat, pl. egy Bundesliga alsó felében brusztoló csapat, ahol meglövetik őt is, mint Jamalit K'stadban. Az iránomagyar is mutatta, lehet még vele számolni, hál' Istennek. Ancsin szintúgy pozitív volt, megvannak azok a tökök, csak Szegeden nem mindig adják oda neki - majd jövőre lehet domborítani. Pásztor Ákos és néha Hornyák is mutatott életre utaló jeleket. Faluvégi viszont nagyon nagy kérdés. Biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb is tud lenni, de ezt egyelőre max. néhány pillanatra tudta megmutatni. Más kérdés, hogy neki van talán a legtöbb ideje, 22 évesen nem kell azonnal megváltani a világot.
Talanté és a padé jóval a várt alatt volt nálam, Faluvégié szintén, még úgy is, hogy tudom, Máté miatt nyilván jobban ki voltam rá hegyezve és a szélsőké is, de mondhatnám a komplett csapatot igazából. Korinak és Ancsinnal voltak villanásai, de mélypontjai is, ők szélesebb skálán mozogtak az átlagosnál. Bartucz és Iman a kettő, akikben kellemesen csalódtam, Bodót és Bánhidit azért nem írom ide, mert tőlük alapra magasabbat vártam, ahhoz képest Bodó az első meccs után olvasható blama volt kb. a spanyol-meccsig.
Pozitív/negatív meglepetés? (csapat, játékos, bármi, az egész mezőnyre vonatkoztatva)
A norvég-német páros várakozáson felülit nyújt, a dánok és a franciák viszont elbuktak az utolsó lépcsőn, pedig kezükben volt a soruk. Nomeg a lengyelek, azért az a tizenpár gólos égés otthon egy olyan csapattól, aki gyakorlatilag esélyesként volt kikiáltva, az elég durva. Még talán rajtunk is túltesz.
Pozitív a norgék és a németek, marhára nem hittem bennük, főleg az utóbbiakban, de ennyit számít, ha az edző és a csapat összeillik. Negatív számomra a lengyelek, és főleg a szlovénok. Utóbbiakat nagyon nem értem. Továbbá az egész torna színvonala, a kiszámíthatatlanság ezúttal szerintem nem a kiegyenlítődés jele, hanem a már említett "nem is olyan fontos"-torna jele. Biztos, hogy jó ötlet négy év alatt öt világverseny?
Norvégok, németek és a horvátok, akiket már épp leírtunk volna, amikor dobbantottak. Igen, ha norvég, német példa nem járható út, akkor ott van a horvát, szlovén verzió, azzal sem húznánk rosszat. A hazaihoz képest, de pláne a némethez képest nagyságrendekkel kevesebb pénzből nevelnek ki minden évben 1-2-3 felső kategóriás játékost. Ha nekik megy, ne hogy már mi ne tudjuk utánuk csinálni.
A horvátok, norgék, németek pozitív, meg az is, hogy a dán, francia páros csak helyosztózott. A lengyel, szlovén, izlandi, magyar negatív. De nagyon.