A mai napon számunkra is kezdetét veszi a várva várt Európa-bajnokság ebben a történelmi kikötővárosban, mai nevén Gdanskban. A történeti utaláson kívül elég prózai oka volt, hogy mért nem a jelenkori elnevezést használtam a címben. Próbálja meg valaki egymás után háromszor kimondani a "Jövünk Gdansk!" mondatot. Ha megvan vegye fel diktafonra és küldje el nekünk, azonnal postázzuk a nyakpántot! Idegesítő dolog nyelvtörővel kezdeni egy cikket és nem szeretném, ha idő előtt abbahagynátok az olvasást, mert fontos dolgokat kell kitárgyalnunk.
Kissé komolyabb vizekre evezve, ezzel a látszólag idétlen kezdéssel szerettem volna nyomatékosítani azt az érzelmi állapotot, ami most bennem zajlik eme torna kapcsán. Kapitányunk nem kevésbé kockázatos, már-már őrültnek tűnő csapatépítése egyszerre tölt el végtelen izgalommal és egy kis aggodalommal Nagy reményekkel és egyben kételyekkel vágunk neki a sorozatnak, ember legyen a talpán aki megjósolja a magyar válogatott eredményeit a következő bő két hétben, aminek számos oka van. Egyrészt két éve nem voltunk világversenyen, másrészt új kapitányunk van, harmadrészt nagyon sűrű a mezőny, negyedrészt ez az új kapitány fenekestül felforgatott itt mindent, hogy aztán valami olyasmi kerekedjen ki, ami még sosem volt. Hogy ez jó lesz vagy rossz? Nemsokára kiderül. 
Első körben annak borzasztóan tudok örülni, hogy végre van valaki, akivel nem a szokásos kerettel, a szokásos nyolcadik helyet becélozva, a szokásos középszerű játékkal pácolódunk be a középmezőny alsó felébe, mert itt most ilyen biztosan nem lesz. Vagy elődöntőt játszunk vagy az első héten kullogunk haza. Ugyanis ez a vérprofi, munkamániás, önbizalommal teli kirgiz-spanyol fószer komolyan gondolja nemcsak az olimpiát, hanem egy kitűnő európa-bajnoki eredményt is, e felől ne legyen kétségünk! Talant nem a levegőbe beszél, tényleg szeretné kihajtani a csapatból a maximumot, ezt bármelyik játékosa megerősítheti. Doppingolja is őket ez rendesen, ami szintén jó. A döntéseit persze lehet vitatni, az idő majd igazolja helyesen tette-e, hogy kihagyta Lékait, Fecit, majd Csaszit is. 
Utóbbival kapcsolatban elmerengtem a miérteken. No nem az a fura, hogy kimarardt, hanem hogy fél nappal egy olyan sajtótájékoztató után, ahol bejelentették, Talant kérésére 17 játékos utazik. Azt is láttuk, hogy a szerbek ellen leordította a fejét egy párszor és Gabi nyilatkozataiból is egyre inkább kitűnt, komoly feszültség van közöttük. Ebből a szempontból jobb, hogy nem vitte ki, senkinek sem lett volna érdeke, hogy Lengyelországban csúcsosodjon ki a dolog. Egyszerűen valószínűleg tényleg arról van szó, hogy Csaszi nem az a játékos, aki Talant rendszerébe kell. Nem elég gyors, erőszakos és talán nem érzi igazán a rendszert. Az alázattal és technikai tudással nem lehet baj, de ez most kevés. Már csak az a nagy kérdés számomra is, amit csillics feszegetett a csoport előzetesben, hogy ezt nem látta az elmúlt másfél évben? Vagy úgy gondolta jó játékos, majd belejön, mégiscsak kell egy tapasztalt irányító a posztra? A végére viszont elfogyott a türelme és jobbnak látta kitenni a szűrét. Az ilyen lépések nem esnek nehezére, mint látjuk, de ezt is kétélűnek érzem. Jó, mert üdítő dolog látni, hogy van egy erős koncepció, egy ösztönös győzni akarás és ennek mindent alárendel, azonban félő, nehogy túlértékelje ezt a koncepciót és a bizalmába fogadott játékosokat, nehogy rosszul mérje fel a helyzetet és ne legyen elég erő ebben a felállásban. Hiszen akármekkora edzőfenoménról beszélünk, szövetségi kapitányként még nincs tapasztalata, még nem vezényelt le csapatot ilyen tornán. Egyébként egységes álláspontunk a szerkesztőségen belül, hogy igaz hiányozhat bizonyos helyzetekben egy-két kimaradó, de azért nem tudunk olyat mondani, akiért végigzokognánk az éjszakákat. Ballövőben végre van komoly tűzerő, a másik oldalon ott van Laci, kapuban rendben vagyunk, beállóban végre van Mezei után ismét egy hegyomlás és a padon is van gondolat, nem is kevés. A szélektől tartok egy kicsit meg ugye az irányító poszt nagy kérdés. Itt egyébként Nagy Kornél a biztos láncszem Talant gépezetében, őt tartja a legkomlpexebb játékosnak, iszonyatosan bízik benne a mester. A korábbiakban Kornélnak inkább a fekete bárány szerep jutott, néhány villanástól eltekintve nem is alkotott maradandót, borzasztó kíváncsi vagyok ebben a rendszerben, ilyen szintű bizalommal mit fog kezdeni.
Az első ellenfelünk Montenegró és ne kerteljünk, kötekező a győzelem! Vagy így vagy úgy, de el kell őket tángálni. Az első meccs sosem könnyű, ráadásul egy sikeréhes, nagyon fiatal, története első világversenyen elért győzelmére hajtó csapat lesz az ellenfél, egy még mindenkinek új közegben. A negrók eddig egyszer voltak vb-n és kétszer eb-n, meccset még nem nyertek, de a 2008-as tornán egy oroszok elleni döntetlen elég volt a középdöntős szerepléshez. Talán a kombinatív játékban nem olyan erősek, de figyelni kell rájuk, mert tehetséges kis csapat. Ballövőben ott van Vuko Borozan, aki a Lübecke legeredményesebb játékosa, 22 éves. Egy évvel idősebb a jobbátlövő Vladan Lipovina a Wetzlarból, váltótársa lehet Stefan Cavor Csurgóról vagy a Kielce 16(!) éves csodagyereke, Branko Vujovic, aki a Kristianstad ellen bemutatkozott a BL-ben is, lőtt is kettőt az utolsó percekben. Sevaljevic az irányító Toullouse-ból, ő a tapasztaltabb játékosok egyike, akárcsak a tatabányai kapus Mijatovic, aki stabilitást adhat az elsősorban védekezésre építő válogatottnak. Széleken is veszélyesek lehetnek, bal oldalon a tatabányai gólzsák Milos Vujovic kezd, míg a jobb oldalon a Párizsban kegyvesztetté vált zseni, Fahrudin Melic. Érdekesség, hogy két ceglédi játékos képviseli még a magyar bajnokságot a montenegrói csapatnál. A két szerbek elleni meccsünk egyébként már csak azért is lehetett hasznos (update: a lengyelek elleni teljesítményt látva 1. már nem is olyan égő az az iksz, 2. nem csodálkozom, hogy ki merte hagyni Vujint), hogy nem az Eb-n kezdünk el bénázni a balkáni nyitott ellen, amit a szlovének ellen a középdöntőben várhatóan még magasabb szinten kell megoldani. Nem lesz ez sétagalopp, de ha kérhetem ne ellenünk szerezzék meg az első győzelmüket a negrók, tartogassák csak az oroszoknak a pofonokat. Az a meccs nekünk is neccesebb lesz, tojok is tőle egy kissé, de ez majd egy másik történet lesz. Először ezt kell kipipálni és ki is fogjuk, punktum.
Node mégis hogyan? Összeszedtem néhány biztató érvet. A pályán elsősorban Nagy Laciban bízhatunk, aki Talant meghosszabbított keze, esze és mindene, nomeg csak úgy mellesleg a világ legjobb jobbátlövője. Nagyon bízom a tapasztalatában, higgadtságában, elöl-hátul nagy felelősség hárul rá. Ő az a játékos, ha elfogy a tudmánya mindenki másnak, megoldja. Mellette még Roli és védekezésben Timuzsin lehet a legerősebb láncszem, köréjük felépülhet egy agresszív, viszonylag stabil fal. Nagy Kornéllal a pályán nem kell majd cserélni támadás-védekezésben, ami Talant egyik fő célja. Bátran fogja forgatni a csapatot, Bodóéknak lesz lehetősége megmutatni mit tudnak. Kíváncsian várom hány kártya maradt a kapitányunk zsebében, a szerbek elleni tanácstalan támadójáték mennyiben fog feljavulni, az irányítóink (Laci támogatásával) meg tudják-e a kívánt módon szervezni a játékunkat. Bánhidit tömni kell labdákkal, egy az egyben képes szinte bárkit beforgatni és Zubai is harcolni fog, ezzel nem lesz baj. Egy biztos, újdonság lesz ez mind Talantnak, mind a csapatnak, nekünk szurkolóknak meg pláne. Ennyire izgatottan még nem vártam világversenyt, több helyen minket emlegetnek sötét lónak és inkább a mezőny első feléhez sorolnak, dacára az átalakított csapatnak. A hivatalos Ehf oldalon hetedikek vagyunk az előzetes rangsorban, Kretzschmar meg kifejezetten elődöntőbe vár minket. Ők vagy tudnak valamit vagy ilyen szinten tisztelik Dujshebaevet, mindenesetre érdemes bizalmat fektetni ebbe a csapatba, őszintén remélem, hogy túlszárnyalja az elődöket ez a generáció. Zubainak, Lacinak, Gergőnek ez lehet az utolsó esélye olimpián szerepelni, remélem megadatik nekik ez a lehetőség, megérdemelnék.
Hajrá Mogyorók! Vegyük be a kikötőt!