Úristen! Hát nem is tudom hol kezdjem... Én bevallom, nem bírtam és 50. percnél kikapcsoltam. Azt mondtam a cimborámnak, hogy bármi történik, én ezt nem akarom látni. No nem azért mert idegbajoskodtam volna, hanem mert a 40-50. percnél iszonyatosan kijött, hogy fizikailag az utolsókat rúgjuk, és az élet sokadik igazságtalansága lett volna ha mi itt ma kikapunk, és számomra nem ezt érdemelte volna ez a meccs, így ha kikaptunk volna, szép 45 perc maradt volna bennem... Aztán azt mondtam nem, látni kell a végét, mert mindig úgy járok, hogy csak egy meccset nem látok az egész vb/eb ideje alatt, akkor feszt kikapunk. Mikor bekapcsoltam a készüléket csak azt láttam, hogy 26-25 ide, Bölk 12 méteren, a lányok meg sorfalat állnak, és igen igen megnyertük!
És akkor kezdjük a posztot.
Brutálisan bekezdtünk, Rasmussen a mérkőzés előtt jelentette be a riporternek, hogy nyitott védekezéssel kezdünk, egy eltolt 5-1 lesz (akkor csak sejtettük, hogy Misivel). Így is lett, ami annyira meglepte a németeket, hogy még az eredményjelzőre is ez ragadt: 5-1. Egész egyszerűen nem tudtak ezzel mit kezdeni Groener lányai, olyannyira, hogy már az első 10 percben időt kellett kérni. Végül, hogy Kovacsicsnak maradjon ereje a mérkőzés további részére is, visszaálltunk hatosfalra, aztán onnan a ki-kilépegetős rendszerre, amiből Stolléék jöttek ki jobban, és az előnyünk kezdett elfogyni. És itt indult a fizikai adok-kapok játék, hol feljöttek, hol elhúztunk, hol feljöttek, hol elhúztunk stb. Fejben egyáltalán nem éreztem gyengének a mieinket, éles szituációkban mindig jött valaki aki húzott valamit (ezek többnyire a szélsők voltak), Bíró parádézott, Lakatos b2-ben nagyon hasznos volt. Mikor Kovacsics láthatóan kezdett fáradni, jött Gabika, aki kicsit felpörgette a támadásainkat, ha jól emlékszem a félidő utolsó gólja volt Szabóé, amit Gabi igen merész helyzetben adott neki, három védő társaságában. (Félidőben: 12-10)
Az adok-kapok játék ott folytatódott ahol az első félidőben véget ért, megint hol mi, hol ők lőttek gólt. A védekezésünk még mindig jól dübörgött, olyannyira, hogy a németeknek az első hetesig 40 percet kellett várni, ahogy az első kiállításunk is a 44. percben következett. Itt már iszonyatosan kiütközött, hogy a kezdősorunk az utolsókat rúgja, sorra adtuk el a labdát, a német óriások nem fáradtak el, mi annál inkább, és kezdtük belehajszolni magunkat a rossz döntésekbe, és az eladott labdákat rengeteg túlgondolt, vagy egyáltalán nem átgondolt helyzetek követték, két passz után kapura lőttünk. Mindkét variációnak a németek örülhettek. Hátul meg rátett, hogy Stolléval sem bírtunk. Ekkor olyan történt ami magyar válogatottal nagyon-nagyon ritkán; vert helyzetben, az utolsó 10 percbe ad bele mindent. Két rossz lövés kipattanóját - először Kovacsicsét, aztán Háfráét - a szélsőink (Schatzl és Lukács) összeszedi és bevágja, majd a végén Háfra állítja be a végeredményt úgy, hogy én már a 45. percben azt mondtam, hogy teljesen elkészült az erejével. (Végeredmény: 26-25.)
Köszönjük lányok, hogy ismét ország-világ arcába töröltétek, hogy ti nem adjátok fel, és nem lehet leírni titeket!
Négy pont emberek, négy pont! Én erről tényleg csak álmodni mertem. Természetesen továbbra sem foglalkozom az eredménnyel, mert nekünk itt a legfontosabb az, hogy lássuk, hogy jövőre miből építkezhetünk, de ha belegondolok, hogy a románokkal akár ki-ki meccset játszhatunk (persze ehhez kell a többi mérkőzés eredménye is) libabőrös leszek.
Foglalkozzunk is kicsit a románokkal. Egyetlen mérkőzésüket nem láttam még eddig, csak a statok alapján tudok ítélkezni, abból pedig nekem az jön le, hogy Martin brutális védelmet rakhatott össze, viszont a támadójátékuk kimerül Neagu és Buceschi játékában. Gyanítom védekezésben is fent lehetnek, mert míg mindenki mást Ambros szépen rotálgat (bár ők csak most játsszák a negyedik mérkőzésüket) és mindenki egy óra játékidővel rendelkezik, addig Neagu összesen 11 percet pihent, Buceschi Pinteával 40 percen osztozik csak. Hogy ez mennyit vehet ki belőlük, passzolom, hisz a norvégokat csak elgyapálták 8 góllal, de azt hiszem, hogy elég egyértelmű, hogy erre a két játékosra kell piszkosul odafigyelni. Miután úgy kell számolnunk, hogy ez lesz/lehet az utolsó mérkőzésünk, ne foglalkozzunk a matekkal, én azt mondom, hogy ez szóljon jó hangosat és Planétát támadásban is be kell vetni, egyrészt mert átlőni nagyon nem fogjuk tudni őket, másrészt meg azt hiszem Planétának valakivel szemben van törleszteni valója... És vegyük figyelembe azt is, hogy mi most két napot pihenhetünk, míg Neaguéknak előttünk még a spanyolokkal is lesz találkájuk egy nappal.
Bármi lesz is, azt hiszem attól már nem kell tartanunk, hogy feltett kézzel állunk ki szerdán.
Szerda, 18:00 Magyarország-Románia
HAJRÁ MAGYAROK!