Több erős utalást is tettem arra, hogy mennyire nem hiszek a számunkra kicsit mumus horvátok megverésében, de ez ilyenkor nem számít. A sport szerencsére nem mindig papírforma, ami évtizedekig nem sikerült, az sikerülhet egy nap, hinni kell ebben, és abban, hogy az elvégzett munka egyszer csak ad valami jutalmat. Például azt, hogy ma megverjük a horvátokat. A tegnapi második félidős fiatal csapat egy jó eredmény elérésének reménye szempontjából egész komoly eséllyel lép ma pályára, nem ijedtünk meg, ezt ma se tegyük, nincs okunk beszarásra.
A Duvnjak köré épített horvát válogatott elődjeihez méltóan a védekezésre fekteti a hangsúlyt, teszi ezt úgy, hogy a hagyományoknak megfelelően egy borzasztó hatékony 5+1-et tol mindenki képébe, nem ritkán éppen Duleval az ékben. Ez egy olyan védekezési forma, amit ugyan használnak elegen manapság, de ilyen magas ékkel, mint a horvátok általában (Duvnjak, korábban Vori), nos nem annyira. Gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy akkor sem jönnek zavarba, ha fel kell húzniuk egy zárt hatosfalat, ráadásul a mai napig megdöbbenek azon, hogy mekkora merítési lehetőségeik vannak.
A kaput Filip Ivic és Stevanovic, tehát a tavalyi zágrábi kettős védi majd valószínűleg nem is szarul, Mirko, Pavlovic, Kopjlar, Maric és Sliskovic mellett Ivan Cupic a legnagyobb hiányzójuk, de ahol Zlatko Horvat maradt a posztra, ott azért nem lehet akkora baj. Lövőkkel rendben vannak annak ellenére, hogy a komplett cseresor hiányzik, és hát a beálló sem teljes, de minden posztra van minőségben nem, vagy nem sokkal rosszabb bevethető emberük, ez van. Ezek a horvátok, kézilabdás utánpótlásból tömegeik vannak.
Összeszedtem öt dolgot a horvátok ellen is, hátha ezt a vonalat folytatva végig tudjuk tolni a vébét.
1. Nincs Mirkojuk illetve olyan kapusuk, aki betéve ismerné a magyar mezőnyt, és ez jó. Utálom, amikor Alilovic vagy mondjuk Sego ellen kell válogatott tornán játszanunk, úgyhogy ezt jó jelnek tekintettem addig, amíg tegnap Heinevetter ki nem védte a szemünket. De mindegy, ma új nap van, ma is jó jelnek veszem.
2. Nincs beállójuk. Jó, ez így ebben a letisztult formában nem teljesen igaz, de az biztos, hogy Maric nincs, sőt, Brozovic sincs, helyettük van Musa, aki minőségében egy hangyafasznyit azért elmarad a többi mezőnyjátékosoktól.
3. A Ligetvári-Bánhidi kettős precíz munkát végzett tegnap, ha ezt meg tudják ismételni, senkitől nincs félnivalónk. Ha Laci nélkül lépne pályára ma a válogatott, az egy extra motivációt ad, ebben biztos vagyok. Bennünk lenne az a csakazértis megoldom dac, és ez jó.
4. Valamelyik nagyot meg KELL lepnünk a csoportban. A horvátok hajlamosabbak leírni bennünket, hiszen hát horvátok, úgyhogy akkor őket.
5. A németekkel ellentétben náluk pontosan látszik, hogy kit kell kivenni a támadásaikból ahhoz, hogy ne működjenek. Ha Duvnjakot/Cindricet hatástalanítani tudnánk, az már fél siker. A szaudi meccsen ketten lőttek 11 gólt, mást nem is teszek hozzá ehhez.
Gyerünk srácok, csak higgyük el, hogy meglehet, és akkor meg is lesz!
Hajrá mogyorók!