Pontszerzéssel búcsúztunk

Mai ismétléssel láttam a mérkőzést, így az eredményt ismervén úgy sikerült megnézni az oroszok elleni találkozót, hogy tényleg csak magára a meccsre figyelhettem, nem kellett őrjöngeni hol egy hiábért, hol pedig egy gólért. Azt kell mondjam, hogy egész jó volt ez, jobb mint a norvégok elleni, hisz az oroszoknak itt még volt tétje. Mivel állandóan ömlengett majdnem mindenki a megfiatalított orosz válogatottért ezért ránéztem a keretükre, és hát én nem láttam annyira fiatalnak ezt az orosz csapatot. Hajdú B. szerint mindenki a 90-es években született Posztnovát leszámítva. Nos, hat 80-as években született játékosuk van, ergo nem olyan fiatal ez, mint amilyennek tűnik, főleg úgy, hogy ballövőben Bobrovnyikova 28, és Posztnova meg 32 éves és ő a fő ballökő, Szen meg 26 (akit az all-star szavazáson beállónak írtak, szóval akkor most ő hol is van a pályán?). No, mindegy, szóval ez egy nem megfiatalított orosz válogatott szvsz, hanem egy kicserélődött.

Lényeg a lényeg, hogy az olimpiai bajnokkal zártuk ezt az EB-t, részemről teli pozitívumokkal, ami azért negatívumból fakad, mert a legnagyobb tanulsága az egész versenynek az volt, hogy téttel a nyakunkban meghalunk a pályán, nem bírjuk el, de most ne is ez legyen a lényeg, hanem az, hogy sikerült végre jól játszanunk. Előzetesen mindenki attól tartott, hogy az oroszokat nem fogjuk tudni megtartani. Nem tudom, hogy ezt úgy mire alapoztuk, de határozottan „elfogyott” ez az orosz válogatott ahhoz képest, hogy mekkora debellákat adtak anno a 2000-es években. Pl. Posztnova kétszeresére ment össze ahhoz a termetéhez képest amire emlékszem belőle 8-10 éve, és a kapuson kívül más nem is nagyon volt aki nagydarab lett volna, Szent leszámítva. Szóval ezen aggodalmaim, hogy ezeket a nagy oroszokat nem fogjuk tudni megtartani elszállt úgy az 5. perc környékén.

Az eddigi 48%-os hatékonyságunkat a norvégok ellen már feltudtuk javítani 51%-ra, ezt tegnap megfejeltük 55%-ra és lásd mennyivel szebb képe lett az egész mérkőzésnek. Hogy ezt miért nem tudtuk korábban? Lásd pár sorral feljebb (oh, amúgy lesz majd egy záró gigaposzt vasárnap ahol ezt majdnem mindannyian kitárgyaltuk és mindenki véleményét olvashatjuk az okokról).
Ami szembeötlő volt, az a szaggatottról való hatékonyságunk. Klivinyi úgy tűnik, hogy kirángatta magát és hozta amit igazából az egész EB-n vártunk tőle (volt amúgy egy gyönyörű passza Kisfaludynak az elején), meg is küzdött a jó teljesítményért, hisz konkrétan félholtra verték az orosz védők. Ami látványosan megtolta az átlövőjátékunkat az egyértelműen Hornyák teljesítménye volt (az utolsó nagyon egyszerű, de mégis nagyon fasza gólt is neki köszönhetjük). Kovács gyengélkedett, nem sikerült most a végére hozni a legjobb lövéseit, viszont a heteseket remekül értékesítette, és itt igazából fel is merül a kérdés bennem, hogy a dánok elleni zsinórban kihagyott hetesek után, miért csak Triscsukkal próbálkoztunk? Klivinyi és Kovács is bátran odaállhatott volna, de akár Erdősit is megpróbálhattuk volna, hiszt láthattuk, hogy tud ő pofátlan is lenni, ha arról van szó. Mindegy, most már nem tudjuk meg, hogy mi lett volna ha hamarabb kezdjük el mással lövetni a heteseket, de remélem, hogy ez is egy nagy tanulsága volt ennek az EB-nek.
Ami nagyon feltűnt (nemcsak nekem, hanem Kilgore kollégának is), hogy mikor hét a hat ellen játszottunk, azt valami vérprofi precízitással toltuk le. Most azt, hogy az ebből kialakított ziccereket elrontottuk, hagyjuk, de a lényeg, hogy technikai hibák nélkül játszottuk meg ezeket a szituációkat (és igazából az emberelőnyös figuráinkat annyira nem csesztük el az egész EB-n, ez talán az egyik legnagyobb előrelépése a válogatottnak), és amitől még jobban lestem, az csak az volt, hogy ebből vissza is tudtunk rendeződni (lejött a +1 támadásban, visszajött a kapus), úgy, hogy észre sem vettük szinte.
A védekezésünk jól működött, az utolsó percekben ha jól láttam, volt olyan felállásunk is, hogy Mészáros+Kovács állt hármasnak és (talán?) Szekeres volt az emberfogó. Nagyon nem emlékszem rá, csak Kovács szőkített ficánkoló hajvégei hívták fel a figyelmemet arra, hogy ott nem az van, aki eddig volt. Nem kaptunk gólt belőle, ami azért is kiemelendő, mert az oroszok baromira hajtottak a két pontért.

Ezt az EB-t nem mondom, hogy felejtsük el, mert rengeteg tanulsággal szolgált és azt hiszem alapos képet adott pár posztról. Hol pozitívat, hol negatívat. Pozitívum Kisfaludy volt, bár nem egy túl átlövőt segítő a játéka, mert zárni nem nagyon sikerült neki, de a passzokat meghálálta, és a védekezés szerintem megoldódott vele egy időre, viszont Kiss teljesítménye csalódás volt az őszi formájához képest, bár nyilván itt nem ETO szintű védelem állt előtte. Illetve, hogy van végre a válogatottnak egy számításba vehető balkezes lövője Kovács személyében.

Remélem innen folytatjuk majd, annyi különbséggel, hogy a továbbiakban nem félünk többet az ellenfelektől és nem kapunk akkora pofont az első mérkőzésen, hogy attól másfél hét múlva is támolygunk. Vasárnap pedig jön az egész EB értékelős poszt.

HAJRÁ MAGYAROK!!!

Fotók: Kovács Anikó/MKSZ