Nemcsak a mieinkkel szeretnék foglalkozni, úgyhogy ami eredmények eljutnak, vagy meccseket közvetítenek, azokról is írnék.
A délszláv háború meglepően érdekesnek bizonyult. A nyitómeccsek állandó jellemzője, hogy van egy profi (Montenegró) és van egy félprofi (Szerbia) csapat. A profi a nyitómeccsen általában még keresgéli magát, ezért magához képest jócskán elmarad, míg a félprofi azt a formáját mutatja ami a valós, és ilyenekből szokott x meg egyéb perverz eredmény születni. Valószínű a hentesek mire hozzánk érnek, kicsit másabb arcukat mutatják, a szerbek pedig tartják magukat, de mindenesetre az előző szerb találkozásunkból kiindulva (40-38) és a ma látottak alapján ne igyunk a medve bőrére, mert a félprofik lendülete ránk derogáló hatással van. Azért köszönjük Krpezéknek a pontszerzést, ez még a későbbiekben nekünk jól jöhet.
A Kuba-Lengyelország is valami hasonló forgatókönyvű lehetett, vagy Rasmussen fejben lekéste a gépet és Romániában ragadt. Remélem az érdekünkben, hogy az utóbbi.
A francia-német viszont egyáltalán nem lepett meg. Morális válságát élő csapatot bárki elpicsáz az első 18-ból. Hollandia-Kínánál is inkább a 21 gólos különbség volt meglepő.
És akkor most mi
Hát őőő, bevallom, nem ilyen kezdésre számítottam. Úgy ültem le, hogy „Úristen, mi lesz!?”, hisz a nyitányokat bődületesen eltudjuk cseszni, és ilyen körömrágási szándékkal ültem le én is.
A meccs elején túlzás, hogy koppant volna az állam, de nem gondoltam volna, hogy Kovacsicz kézilabdázni fog, és főleg olyan helyzetekből amikből szerintem sosem lőtt gólt. Tomori azt az arcát mutatta amit szeretünk és várunk tőle. Zácsik nagyon állat volt, bár a betöréseinél (főleg mikor a tunisz odakapott a lövőkezéhez) a szívem megállt, azért vigyázzunk arra a vállra ha kérhetem. De a távoli lövései izomból (főleg amit a 32. percnél követett el) életveszélyesek. Szerintem ennyire gólra törően még nem láttam játszani válogatottban, remélem a gát átszakadt itt is. Pozitívum volt Erdősi is, és sokszor Piros is jó tempóval ért vissza, nagyon örülök Ellingsennek a Fradinál, állítom ő tette rendbe a játékosokat ott.
Az első félidei védekezés mutatott olyan pillanatokat amivel sokáig eljuthatunk, viszont attól tartok a második félidei tripla kapott gól tendencia lesz a későbbiekben is, bár nyilván itt vastagon benne volt, hogy az első félidei védekezéssel (5 gól, jajj mikor kaptunk már utoljára ennyit a Németh-rezsimben és főleg gyengébb csapatok ellen?), ami azt hiszem mindenki lelkét most kicsit balzsamozza, eldöntötte és megengedte a lazázást. Legyen ez a legnagyobb bajunk az egész vb-n.
Két gyenge láncszeme volt a mai mérkőzésnek. Ez pedig Planéta és Bulath volt. Planétánál bevésődött a jelenet ahogy, hát hogy is mondjam, szóval a maga tempójával, mozgásával izgett-mozgott, gyorsan akart egy-egyezni, tőle két lépésre a tunisz védő centit nem mozdulva nézte, majd odament, átölelte és ezzel le is faultolta... A lövései is szinte vánszorogtak a kapuig, valamit csinálni kell vele, mert ez így nagyon rossz, főleg, hogy nem fogja NA lecserélni. Bulathnak a belemenésen kívül más értékelhető megmozdulása nem volt, azt hiszem kell ide egy Hornyák Dóra csere.
Összességében (meglepően) jó kezdés volt, így tovább, de ez még nagyon az eleje, szóval ne kiáltsuk ki magunkat (csoport)győztesnek, mert mindent az egyenes kiesés fog eldönteni.