Hogy Csillát idézzem a fiúktól: "Próbálok nyugodt, bizakodó és bizalommal teli maradni". Meg pozitív is. Nem ígérem, hogy ez sikerül, bár ha csak a csajokra gondolok természetesen mindenképp. Tavaly ez mondjuk könnyebben ment, mert akkor tényleg csak a pozitív dolgokat láttam, ez úgy tartotta is magát a spanyolok elleni 45. percig, aztán onnantól kezdve hűek voltunk a KEB előtti időszakhoz, és 60 perc alatt minden létező erényünket és hátrányunkat sikerült megmutatni, ez hol az utolsó percekben jól jött ki, hol meg nem.
Szövetségi kapitányunk már tényleg rögeszmém lett, ezt nem vitatom, de én egész egyszerűen nem bírom túl tenni magamat azon, hogy KEB érkezésével a játékosok elkezdtek látványosan egészséges versenybe kezdeni a Győrtől kezdve az MTK-ig, hogy válogatottba kerülhessenek. Összeállt végre egy jó belső védelmünk, Tomori csúcsformában volt és nagyon akart is, és érezhető volt a kölcsönös tisztelet és szeretet edző és játékos között. Nem volt egy sima EB, 8 meccsből 4 győzelem, 4 vereség, de bizony a norvégok elleni elődöntőt leszámítva minden tétmeccsünket hoztuk, és a legszerethetőbb válogatottat (bár ez az én saját véleményem) sikerült összehozni. KEB halálával meg számomra teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan módon visszahoztunk egy olyan edzőt (és itt nem azzal van baj, hogy nem külföldi, nem ez volt a bajom) aki fogta magát és Olimpia előtt lelépett, majd a németek elleni VB-selejtező után készült interjúban arra a kérdésre, hogy akkor vállalná-e a kapitányságot arrogánsan azt válaszolta, hogy „nincs az a pénz, amiért én újra női kapitány legyek”. Aztán a KEB által kikapart gesztenyére megjött az étvágy (az enyém meg elment). Sajnálom, de egész egyszerűen a szakvezetésben semmilyen szinten nem bírok megbízni, azt pedig pont a szerbiai VB mutatta meg, hogy hiába a csajok lelkesedése (mert bizony ott is ugyanúgy mentek Szerbiába, mint előtte egy évvel) ha egész egyszerűen nincs aki a pálya mellett gondolkodjon, mert bizony ha van, akkor újból döntőt játszhattunk volna, mert akkor bizony sokkal jobban benne volt abban a keretben egy VB-döntő (meg maga a cím) mint a mostaniban, és a szakvezetésünk még antipatikusabb, mint az akkori Hajdu János féle. Ő legalább Sitit nem üldözte el, mert tudta, hogy az a járható út, amit ő képviselt.
Maximálisan egyetértek a kommentelőkkel, hogy most tényleg, egy-két játékosunkat leszámítva tényleg jó formában van mindenki. Szerencsére Szekeres is vissza került a válogatottba, így a 2012-2013-as belső védelmünk ami akkor nagyon ment (Bulath, Szekeres, Tomori, Triscsuk) újra összeállhat és ez mindenképpen bizakodásra adott okot. Csak részemről a múltidő, mert bár még nem lett meg a benevezett keret, de nekem például eszembe nem jutott még csak a legvadabb rémálmaimban sem, hogy Triscsuk lehet az egyik (és már is kezdtem agyalni, hogy basszus tényleg képes lenne őt kihagyni). Azért nem, mert még csak okot sem ad arra, hogy kimaradjon. Zácsik mellett, ha Tomorinak nem megy, ki fog támadni? Védekezésből meg aki kihagyja az nem tudom, tényleg nem normális. Így, hogy Szekeres újra képben van, a már említett belső védelem miatt már Bulathot sem hagynám ki, ő azzal veszített csak az értékével, hogy érthetetlen módon hármast védekezett az elmúlt másfél évben, amit láttunk, hogy nem megy. Nem azt mondom, hogy világklasszis kettes védő, de ott panasz nem nagyon volt rá. Viszont az ő bentmaradásával meg Hornyák marad ki, aminek szintén nem örülök, mert kellenek az olyan játékosok is, mint ő. A legjobban Kilgore kolléga fogalmazta meg, hogy milyen is Hornyák Dóra; a fiatalabb és pontosabb Bulath Anita. A baj az, hogy úgy összességében sikerült, hogy is mondjam, a „legmacerásabb” keretet összehozni. Ezt a támadás-védekezés cserére értem, mert miközben e sorokat pötyögöm, közben próbálok egy olyan felállást keresni ahol nem kell cserélni oda-vissza, de most a legjobb támadósor szerintem így néz ki balról jobbra haladva: Kovacsics, Zácsik, Görbicz, Szucsánszki, Bódi, beállóba pedig Mayer. Most ezt a sort képzeljük el Montenegró ellen. Már rögtön láthatjuk, hogy hármasvédők ebben a felállásban nincsenek, Mayert cserélni kell (lehetőleg egy hármasra), és a Zácsik/Görbicz/Szucsánszki trióból is egyet (Görbicz a leggyengébb, lássuk be), hogy legyen még egy hármasunk, vagy Zácsikot tenni hármasba, de őt csak a magassága predesztinálja oda, alkata sajnos nem, mert egy Lazovicot nem nagyon tud megtartani, szóval ezzel már meg is dőlt, hogy hármast védekezzen. Akkor most nézzük a legjobb védőjátékosokból álló sorunkat. Ha Kovacsics mint szélső védekezik: Szucsánszki, Szekeres, Tomori/Triscsuk, Bulath/Hornyák, Bódi. Ha Kovacsics mint kettes: Görbicz, Kovacsics, Szekeres, Tomori/Triscsuk, Szucsánszki, Bódi. Ebből most Szekerest cserélni Bulathal együtt ergo megint két játékos. Bár Szekeres kontra után elég jól megjátsza Bódit (nem a levegőbe beszélek mielőtt bárki nekem ugrana, tessék visszanézni a 2012/2013-as meccseket, faultból történő labdaszerzésből Szekeres hajszál pontosan indítja Bódit, de ha vissza is zárt az ellenfél, akkor is odapöttyintette még az utolsó pillanatban Bódinak), ezt a játékot muszáj erőltetni. És ha már ilyen játékos kapcsolatok, akkor bizony Planéta-Mayert is lehetőleg ne akkor erőltessük ha rövidoldalra esik Planéta lehozatala. Sőt, felejtsük is el Planétát mint jobbátlövő. Tudom ezért néphiriget váltok ki, de én Planétát úgy tenném fel irányítóba mint a huzat. Ezt azért tenném, mert lőni láthatóan még akkor sem mer mikor teljes 100%-os ziccerben van, egy idő után biztos vagyok benne, hogy a kellő meccsenkénti önbizalom kialakulásával bátrabban kezdene el durrogtatni, bátrabban és pontosabban. Azt is láttuk, hogy hajszál pontos passzokat meg még akkor is tud osztani mikor ijedtében teszi azt. A harmadik ok meg; egy 2 méteres, bal kezes irányítóval akkora katyvaszt csinálnánk az ellenfelek fejében, hogy 10-15 percig biztos nem tudnának mit reagálni, ha pedig mégis akkor már csak azért is kilépnének rá, hogy passzolgatni ne tudjon, így az átlövőink előtt tisztább folyosók alakulnának ki. Mivel védekezni egyáltalán nem védekeztetik, és ezt nem a VB-n kéne neki megtanítani, így őt is cserélnünk kéne. Többiek rendben vannak.
Összességében nem tudom mit várok, a mezőny teljesen kiszámíthatatlan, 10-12 csapatnak reális esélyei vannak a legjobb 4-be jutásra, köztük a mieinknek is. Viszont pont ebből fakadóan óriási igazságtalanságok is lesznek. Izgalmas, körömrágós VB lesz, az biztos.
HAJRÁ MAGYAROK!!!