...ez úgy tökéletesen jellemez mindent amihez a kézilabdának köze van. Jellemzi a szurkolók lelkivilágát egy világverseny előtt majd után; jellemzi a játékosok lelkiállapotát mérkőzés előtt majd után; a szakvezetés elitbe vágyódását, hogy aztán utána kimondjuk, hogy amúgy ja nem volt ebben több.
Hát folytassuk ott, ahol a németeknél véget ért: úgy láttam, hogy megosztotta a lakosságot a kondink kérdése, ezért volt pofám hozzá, hogy megnézzem - tényleg csak az águnkon lévő - ellenfeleink játékidejét, hogy mi a helyzet és hát igazából a játékidők szinte majdnem úgy oszlottak szét ahogy nálunk is. Nagyon ebbe most már úgy nem mennék bele, de még kicsit a németek elleni fáradtságnál maradva: a hollandok is kb 9 emberrel nyertek vb-t, ahogy a montenegróiak is eb-t, sőt ők még olimpiai ezüstöt is. Mi meg a harmadik mérkőzésen elfogyunk. Baj, ha ezt nem látjuk. Nagy baj.
Számomra a dánok ellen nem is a győzelem volt a kérdés, hanem, hogy ezt a védekezést amit a németek ellen produkáltunk tudjuk-e tartani még egy nálunk erősebb ellenféllel szemben. A válasz sajnos az, hogy nem. Úgy tűnik, hogy a németek ellen kiadtuk a maximumot, jelenleg ez a válogatott ennyit tud. Ettől függetlenül a hátralévő két meccset jó lenne megnyerni, ha 4 győztes meccsel megyünk haza akkor teljesen elégedett vagyok, mert az legalább azt jelenti, hogy a nálunk gyengébb vagy azonos képességű válogatottak ellen van keresnivalónk és ez azért jó alap - igaz, ezt is mindig eljátsszuk minden olimpiai ciklus elején.
Bár most mindenki a gyárakba követelné a játékosokat vagy sültkrumplit sütögetni, ettől függetlenül én annyira nem vagyok csalódott, bármilyen hihetetlen. Ez lehet azért van mert sokkal rosszabbra számítottam, szóval számomra eddig amit láttam az pozitív csalódás. Bár a mai fordulóra teljesen kifingtunk, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy támadásban több rutinnal, jobb merítési lehetőségekkel (és jobb egyéni formákkal) szerintem ebből lehet jót összerakni, de szigorúan tényleg csak akkor ha végre elkezdjük a játékosokat kicsikét tudatosabb életmódra nevelni - ha már úgyis téma most a norge nőktől, hogy sértő a súlyokat kiírni, hát... nekik nincs okuk panaszra, nálunk azért már van, na.
A szélsőjátékunk ami az elmúlt 4 világversenyen erősségünk volt mintha teljesen kihalt volna. Fodor játékpercei a vb előtt szinte a nullával voltak egyenlőek, ha nem kezeljük őt méltatlanul, és aktívabban szerepet kapott volna az elmúlt évek felkészüléseiben akkor most nem lett volna gond, de a játékostársai irányából mikor pályára került abszolút érezhető volt a bizalmatlanság. A jobbszél is többnyire akkor volt kihasználva mikor Klujber pályán volt, sem Planéta sem Albek nem játszott még együtt támadásban a Lukács-Kovács duóval, Klujber hiányában itt is szélre az ex és jelenlegi fradisták játszották le a labdákat. (Mondjuk ezzel Lukács a kihagyott ziccereket nehezen magyarázza.)
20 lövésünk volt 9 méterről ami egészen döbbenetes szám, ennyit mi azért nem szoktunk onnan elereszteni, sajnos ebből csak 4 akadt be a hálóba. Ha az átlövők teljesítményét kéne értékelni Kácsor most tőlem kapna egy buksi simit, 16 percet volt pályán, de azt a 3 rossz lövése és egy kihagyott hetese ellenére is szerintem teljesen vállalhatóan hozta le, szinte nem volt más potenciálisan veszélyes játékosunk (gonosz leszek, de lehúzták magukhoz a társak), Klujber és az ő játéka nagy pozitívum ezen a vb-n.
Szöllősi-Zácsik teljesen elfogyott sajnos, Háfra pedig pontosan annyi ideig játszik jól ahány percet az Etoban is eltölt: ez 0 és 10 perc közé datálódik. Ahogy ezt a játékmennyiséget átlépi azonnal jönnek a technikai hibák.
A védekezés viszont visszaesett a németek előtti szintre, bár most egy újabb arcát mutatta, és a kettesekre jártak lőni (Hansen balról jobbra, társai meg jobbról balra), pedig eddig még a ketteseinkben lehetett bízni. Ennek megfelelően zuhant ismét a kapusok hatékonysága is.
Kardunkba ne dőljünk, azért aki reálisan nézte a válogatottunk teljesítményét az nem várt csodákat, ez a jelenlegi helyünk - bár a 11 gól a dánok javára nem reális szvsz, a németek szerintem náluk jobbak, a dánokat a hétfői játékunkkal szerintem hamarabb vertük volna -, ennél több nincs bennünk.
Kongó ellen lehet pihentetni, Koreát próbáljuk megverni, jöjjünk már haza végre úgy egy versenyről, hogy több a győztes meccsünk, mint a vesztes.
HAJRÁ MAGYAROK!
Fotó: IHF