Totális csőd

Húbameg.

Na kezdjük...


Mondanám, hogy a rémálom folytatódott, és mondom is: a rémálom folytatódott, az eredmény még rosszabb mint a brazilok ellen, mégis legalább annyi pozitívuma van ennek a mérkőzésnek, hogy a lányok tényleg akartak, de egész egyszerűen ennyi amit tudunk, és ezt most már mindenkinek el kell fogadni.

Igazából keresem a különbségeket a mai orosz és a mai magyar válogatott között, de nem nagyon találok. Ott is úgy láttam, hogy urambátyám vonalra lépett a kispad, ott is kb hasonlóan nem tudja az edző, hogy mit reagáljon, de a játékosok még cipelik magukkal azt amit Trefilov, vagy épp a Rosztov adott nekik, fejben meg egyéni képességekben még jobbak, de ha ők sem változtatnak, könnyen lecsúszhatnak a középmezőnybe - igazából ez már látszik a játékukon.

De most ne velük, hanem magunkkal foglalkozzunk. Nehéz pozitívumokat kiemelni, mert ami volt is (pl.: Vámos és Bordás játéka) azt elnyomták a negatívumok, ami csupán egyetlenegy dolog: védekezés. Az, hogy nem a védekezésünkkel fogunk eredményt elérni az tiszta volt már akkor is mikor a szerbeket kiejtettük, de az, hogy ennyire fatálisan leépülünk már a harmadik mérkőzésre, bevallom engem is meglepett. Lehet és kell is jönni azzal, hogy a játékosainkban hiányoznak ezek a képességek, vagyis nem! Ezekben a játékosokban fiatal korban, up-szinten még megvannak ezek a képességek, valami a felnőttkorba lépésnél akad meg, és hihetetlen, hogy minden szinten csak a játékosok kapják a szart, legalábbis a meccs utáni értékeléseknél és a stúdióban elhangzottak alatt is a bicska kinyílt a zsebemben, hogy kínosan kikerülve a stábot (de nem csak a válogatottét, úgy minden klubét, nevelőegyesületét) mindent a játékosokra húzunk. Imádtam, ahogy a stúdióban ecsetelgették, hogy hát a játékosok nem kommunikálnak egymással; adom, de baszki, miről beszélgessenek, ha láthatóan az edzéseken kurvára nem gyakorolják? Vagy ha igen akkor valami kurvára mellément, mert a hatosfalas védekezés ha befuccsol, kb fél perc erejéig használunk egy nyitottat - ami csak annyiból áll, hogy 30 centivel feljebb jön valaki és csak áll -, majd ha nem hoz csodát azonnal vissza a zártra, oszt' majd valami lesz... Persze, jöhetünk azzal, hogy bezzeg Farkasék, és lehet is, mert az akkori keret tényleg ambíciózusabb volt, de senki szemét nem basztassa, hogy ez a keret már lassan egy éve együtt van (és ide nem vesszük most bele, hogy echte a Fradira épül) és rohamosan épül lefelé? És nem nyeretlen 19 évesek alkotják, hanem zömében 30 évesek...

Nem tudom, hogy mentáltréningeskedés alatt a válogatottnál mit értünk, de én az eddigi munkájukat, hát khm nem minősíteném, de látszata eddig annyi van mint a védekezésünknek. Gyakorlatilag ahogy elhúzott ma is az ellenfél, ugyan a játékosokon a lefújásig tényleg azt láttam, hogy tenni akarnának valamit, de ahogy benyelnek zsinórban 2-3 gólt, mintha átcsapna csak tisztes helytállásba a mentalitásuk, pedig elvileg itt az elmúlt hetekben-hónapokban aztán rohadtul ráfeküdtünk arra, hogy ne ez legyen.

Döbbenet, hogy a stáb értetlenül áll a teljesítményünk előtt, és az is döbbenetes, hogy "de legalább dobtunk 31 gólt". Hú, de jó, csak hát van az a kurva 38 kapott...

Bár még van hátra két meccs, és hát a női kézilabdában még tényleg bármi lehet, de azért szeretnék gratulálni a válogatáshoz is, mert mára már elég szépen látszódik, hogy szerkezetileg sehogyan sem lett ez a csapat kiválogatva, összerakva meg aztán még annyira sem. Jól látható, hogy páran jutalomutat kaptak, és én tényleg el is hiszem, hogy amúgy szeretnének valamit letenni az asztalra, de ez valakinél vagy életkorából vagy a gyengébb képességeiből fakadóan nem igazán akar összejönni, és egy olimpia azzal a bullshittel, hogy ez a válogatott gyakorolhat Párizsra (akkor ez most azt jelenti, hogy 30 évesekkel még tervezünk 3 évet?) eléggé visszás, mert akkor tényleg miért is nem fiatalokkal mentünk? És kérdésemet megválaszolva: mert nem igazán van értelmezhető 22-24 éves játékosunk, 25-30 között meg gyakorlatilag csak a két szélsőnk...

Jó ötlet volt kivinni Kovacsicsot, és bár vállsérüléséről sem edző és sem maga Szucsánszki nem tehet, de ő is stabil teljesítményt már csak ideig-óráig nyújt és az ő sérülését még el is viselhettük volna, ha Kovacsicsot nem visszük és a helyére keresünk valakit (na, de ugye jön a kérdés, hogy: kit?).

Most ott tartunk, hogy gyakorlatilag 1 irányítóval kell lehoznunk a hátralévő két meccset az amúgy sem a teherbírásáról híres kerettel. Nagy valószínűséggel Tomori lesz a befutó mint második irányító, hát reméljük elbírja, no de nem fejben, hanem fizikailag.

Amikor már maga a csapat mindegyik tagja azt nyilatkozza, hogy fogalma nincs, hogy mi vár ránk, akkor már én sem tudom, hogy mivel lehetne biztatni magunkat...

HAJRÁ MAGYAROK!

Fotók: IHF