A csoport
Az A egyértelmű esélyese Németország, még ha nyilván tartom is magam a kincstári optimizmusomhoz, és nem zárom ki előre, hogy a harmadik csoportmeccsen őket megszorongassuk. Németországból elég aggasztó hírek szivárogtak már decemberben, elég sok fertőzöttjük lett és sok válogatott emelte fel hangját a szerintük teljesen feleslegesen és kockázatosan megtartott világverseny ellen, majd mondták le a rákba az egészet, de ez ilyenkor már teljesen mindegy, mert aki pedig ott lesz, az jó német szokás szerint meg fog tenni mindent, hogy a végén ők nyerjenek.
Alfréd Gislason kinevezése meghozhatja azt az áttörést, amit Prokop befagyása után a német közvélemény a Nationalmannschafttól elvárna, miután elég csalódott morajlást váltott ki Németországban az előző két világversenyen való szereplésük. Főleg a társrendezésű Eb-negyedik helye nem tetszett a népnek. Kapuban egyértelműen megvannak, talán az egyik legerősebb trió áll Frédi rendelkezésére a Wolff, Bitter, Heinevetter sorral, az mondjuk még nem világos, hogy mindhárman el is utaztak-e (mindjárt indulnak, elvileg), de mivel mezőnyben eléggé elfogytak, szerintem mennek.
Az alábbi mezőnyjátékosok állnak Frédi rendelkezésére: Uwe Gensheimer (Rhein-Neckar Löwen), Marcel Schiller (Frisch Auf Göppingen), Julius Kühn (MT Melsungen), Paul Drux (Füchse Berlin), Fabian Böhm (TSV Hannover-Burgdorf), Lukas Stutzke (Bergischer HC), Philipp Weber (SC DHfK Leipzig), Juri Knorr (TSV GWD Minden), Marian Michalczik (Füchse Berlin), Kai Häfner (MT Melsungen), David Schmidt (Bergischer HC), Antonio Metzner (HC Erlangen), Tobias Reichmann (MT Melsungen), Timo Kastening (MT Melsungen), Johannes Golla (SG Flensburg-Handewitt), Sebastian Firnhaber (HC Erlangen), Moritz Preuss (SC Magdeburg). Van tehát neves hiányzójuk rendesen, a legutóbbi kidőlt pl. Dissinger, aki megegyezett Frédivel, hogy ezt kihagyja most, de sem Wiencek, sem Pekeler, sem Weinhold nem lesz, mert a friss BL-győztes kieli különítmény kompletten lemondta az egészet, Dahmke pedig nem először nem fér be.
Tuti, hogy nem fogok minden országról ennyit és keretet írni, ha úgy tetszik, én így lázadok a bővítés ellen, de megpróbálom leszűrni az értelmesebbeket, akiknek esélye lehet a negyeddöntőkre, mert sajnos az addig várható műsor nagyjából fele a mi szemünkben teljesen felesleges kabaré lesz. De majd átlendülünk rajta. Na szóval ne felejtsük el, hogy a németkék nem is olyan régen nagyon hasonló helyzetből nyertek Eb-t Lengyelországban, ahova több sebből vérezve, generációváltást követően érkeztek, érdekes módon éppen izlandi szakemberrel, Dagur Sigurdssonnal az élen, szóval tényleg érezni némi átfedést. Meglátjuk, hogy Alfréd kipihente-e magát, és tud-e varázsolni egy vébé aranyérmet. Az még asszem nincs neki.
Magyarországgal kapcsolatban most minden külföldi nyilatkozat azt említi meg elsőnek, hogy a tavalyi Eb-n mekkorát ment a csikócsapat, de egyébként is szögezzük le, hogy ebből a két vb-újoncos csoportból a két európai nyilván kiemelkedik. A keret ugyan hiányos, legjobban egyértelműen Ligi hiányzik, aki a védelem egyértelmű oszlopa volt tavaly, de a hozzáállásával, a kérlelhetetlen akaratával abszolút példát mutatott abban a csapatban. Hú, mekkora gólokat ragasztott második hullámos lerohanásokból, emlékeztek? Na de nem rívunk, megyünk tovább, főleg, mert a szakmai stáb részemről rászolgált a bizalomra, az, hogy végül tavaly minden játékos ki akarta és többnyire ki is tudta hozni magából a maximumot, az nálam egyértelmű haladás, úgyhogy le is szarom, mi lesz a vége, ha ebben fejlődünk tovább. Kapuban biztosan nem leszünk túl rosszak, még ha nem is a miénk a legütősebb névsor, de amit Borbély ősszel mutatott, az nem volt rossz, Székely Marcinak pedig még jól is jöhet ez a vébé.
Lékai visszatért, ők Rolóval, Bodóval és Bánhidivel, mint stabil BL-játékosok kiemelkednek ugyan, de valahogy nem érzem azt, hogy a jelenlétük elnyomhatja a fiatalok vállalkozási kedvét, ez pedig kulcsa lesz a magyar szereplésnek, ebben biztos vagyok. Megosztott a szerkesztőség ezzel kapcsolatban, többen kicsit tartanak attól, hogy éles szituban a tavaly szabadjára engedett fiatalkák inkább rápakolják a felelősséget a nagyobbakra, én viszont azt mondom, hogy elég sok idő eltelt azóta, Máthé Dominik például egészen parádés teljesítményt tolt ősszel az Elverummal, Szita nagy kedvencem lett, bízom benne, hogy ugyanonnan folytatja, én bizakodó vagyok a felelősségvállalással kapcsolatban. Főleg, mert közben megnéztem egy felkészülési videót is, amiben Laci pont erre a létező metódusra világít rá, hogy az elején azt érzékelte a szakmai stáb a tavalyi csikókon, hogy itt vannak a nagyobbak, kicsit hátrébb kell lépni, de le is szögezte, hogy pont ezt nem fogják hagyni. Nagyon helyesen. Mert ha tényleg nem, úgy elég komplex, ütőképes keret is lehet ebből, azzal pedig egy ilyen kaotikus vébén gyakorlatilag bármi megtörténhet.
Uruguay és a Zöld-foki Köztársaság először lép fel ebben a sportágban világbajnokságon, ennek megfelelően én nem is fogok túl sokat foglalkozni velük, hiszen van még hét másik csoport, és ma kezdődik az event, annyit tartok fontosnak elmondani, hogy az afrikai csapatnál találtak pozitív teszteket, ami egy kicsit megijeszt, remélem meccsek előtt is tesztelnek még mindenkin, mert bazira nem örülnék neki, ha pont egy ilyen tinglitangli meccsen köhögnének le valakit. Na mindegy. Két továbbjutó egyértelmű az A-ból, hogy aztán azegymás közöttijükön mit produkálnak, az pont annyira megjósolhatatlan, mint amennyire érdektelen. Közé kell tenni annyit, amennyit lehet mindkét újonc ellen, mert valamelyik különbséget visszük tovább, ez biztos.
B csoport
A B csoportból egyértelműen kiemelkednek a spanyolok, akik amúgy nyilván egy sokkal teljesebb kerettel vannak kinn, mint Veszprémben voltak az őszi meccsen, de ha már csak annyi bennünk maradt abból, hogy egyáltalán nem verhetetlenek, az remek lenne. Talán az ők erősségeit ismerjük a leginkább, lévén spanyol játékrendszerben nevelkedett szakemberek ülnek a padunkon válogatott és klubszinten is, most már évek óta, és több húzóemberük teammate többeknek. Bocs, hogy nem tudok magunktól elvonatkoztatni, de mivel szinte biztosan összekerülünk velük az ágon, így más szemmel nem is tudom nézni őket. Corrales és Perez de Vargas a vébé másik bivaly kapuspárja, a németeké mellett, bízom benne, hogy ezt inkább előnyünkre tudjuk majd fordítani, mint hogy besüljünk tőle, fontos kérdés lesz a lövéshatékonyság ezen a meccsen.
Mezőnyben is rendben van az első soruk, idén van még Entrerrios, akitől muszáj tartani, de Cañellas, a két Dushi és Makita egyébként is remek gerince lesz még évekig a támadásaiknak, ráadásul visszatért régi kedvencem, Daniel Sarmiento is középre, akivel egy teljesen más típusú, sokkal kiszámíthatatlanabb irányítójátékra is képesek lesznek. Széleken szintén hagyományosan jók, akárkik is vannak ott éppen, a védelem gerince pedig még mindig az a Morros, akivel Chema ki tudja mit meg nem nyert. És Guardiola, persze, Jordi Ribera vezényletével.
Tunézia és Brazília néz ki még továbbjutónak ebből a csoportból, utóbbiban van veszprémi vonatkozás, plusz 5 pozitív eset, tegnapról, reméljük rendesen elszigetelődtek tőlük a többiek. Ahogy nézem a keretet, nálam amúgy ők lettek volna a másik egyértelműek, ha nem pont Thiago Pumuklit vitte volna el a vírus, de mivel a Barca védője nyilván a válogatottjában is húzóember, ez elég nagy érvágás most nekik. És az edző szintén para, pedig erről az ágról most nekik is kinézhetett volna valami az eddigieknél komolyabb eredmény, így viszont elég necces bármit is tervezniük. Tunézia régi vébé-résztvevő, afrikai viszonylatban hatalmas kézilabdás hagyományokkal, nyilván valamennyire otthon is vannak, de mondjuk így szurkolók nélkül nem nagyon számít. Lengyelország szabadkártyásként, és egykori (2017) elnöki kupa-győztesként továbbra is nagyon futottak még kategóriának tűnik előzetesen, de mondjuk az is igaz, hogy a többiek sem tornyosulnak túlságosan föléjük, itt akár még komolyabb harcot is el tudok képzelni a két helyért. Azért vannak ott nevek, Syprzak mondjuk nem megy, állítólag, de Moryto, vagy a Gebala bro, plusz az NB1-ben nem is olyan rosszul védő Wyszomirski jó alap lehet a többi, rengeteg mássalhangzós nevű fiatal mellett. Meglátjuk, érdemes lesz figyelgetni a csoportmeccseket, innen jön ugyanis három középdöntős ellenfelünk, ami lássuk be, elég szerencsés sorsolást jelent, ezekből a csoportokból tényleg senki sem verhetetlen.
C csoport
A szinte teljes pompájukban virító Horvátország egyértelmű esélyese ennek a csoportnak. Lino Červar nem is tudom pontosan, hányadik kapitánysága még mindig tart, múlt héten egészen simán pofozták a spanyolokat, és valóban tekintélyt parancsoló a keretük, annak ellenére, hogy Stepancic nincsen. De azért maradtak elegen középre, Duvnjak, Karačić és Cindric bőven megoldják azt a posztot, sőt, persze lövőkbe is elő tudnak rántani ezt-azt, Šebetić és Mamić pl. bőven elég lehet, plusz nyilván a mögéjük beválogatottak sem véletlenül kerültek oda, hiszen a horvát merítés mindig is irigylésre méltó volt. Mint ahogy a szélsőjáték is, Zlatko barátom még mindig porondon, Cupic vagy Strlek sem ma kezdte a világversenyezést, úgyhogy komolyak.
Sok fog Dulén múlni, kulcskérdés lesz az ő formája, hiszen védekezésben és támadásban egyaránt vezéregyéniség, mondjuk én eddigi karrierje során kétszer egymás után sajnos még nem láttam szarul játszani, és van egy olyan érzésem, hogy most sem fogom, eléggé lendületben van, na. Hogy mennyit fog bírni, az más kérdés, de vannak mögötte/mellette hasonló teljesítményre képesek, szóval nálam a horvátkák most eléggé esélyesek a négyre. Kapuban Pesic és Sego is rendben, bár vannak náluk nagyobb nevű kapuspárok is, de mindkettőjükben benne van a bravúr.
Katar legnagyobb neve továbbra is Valero Rivera, meg persze Danijel Saric, akárhány éves is, de most ebbe jobban bele sem mennék, mert ugyan minden bizonnyal továbbjutnak majd, és a középdöntős csoportban sem lesznek szar helyen, ugyanakkor a két nagy (horvátkák, dánkák) dolgába nem nagyon fognak tudni beleszagolni. Helyosztókra viszont odaérhetnek erről az ágról, ha minimálisan jó a csapat, márpedig ez szinte biztos, Rivera miatt.
Akire viszont érdemes lesz innen figyelni, az Japán, akik az elmúlt években szépen bizonyították, hogy nem elég csak aznap rájuk nézni, ha rendes győzelmet akarsz ellenük, ugyanis botrányosan kellemetlen, abszolút szokatlan ütemű kézilabdát tolnak már egy ideje. Most is valami 3-3-as védekezésről olvastam, és emlékeimben is egy pattogó, teljesen furcsa játékstílus képe jelenik meg, ha róluk van szó. Ők ugye tavalyra (olimpia) szerettek volna értelmezhető kézilabdát összerakni, ehhez szereztek európai edzőt - Carlos után Dagur Sigurðsson-t - ami egyébként valószínűleg sikerült is nekik. Ez a csoport, sőt, az ág is olyan, ahonnan Japán megkísérelheti beállítani eddigi legjobb eredményét (10. hely, 1970-ből), ha kicsit összekapja magát. És a potenciális olimpiájuk előtt fél évvel miért is ne kapnák? Talán nekik a legfontosabb ez a vébé most. És végül Angola, hú de jó, hogy itt vannak, ők a bővítés egyik nagy nyertesei, hiszen az afrikai negyedik helyezésükkel a kanyarban sem lettek volna, pont ennyit foglalkozom velük.
D csoport
Dé, mint Dánia, és kábé el is mondtam minden fontosat erről a csoportról. Dánia céljai a többi nagyéhoz hasonlóan egyértelmű és világos: ők mindig aranyért jönnek, aztán meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Jacobsen fiai pont annyira képesek besülni egy világversenybe, mint amennyire tudnak kérlelhetetlenül jó, skandináv kézilabdát is villantani, velük nagyjából felváltva szokott ez megesni, hehe, és most címvédőként érkeznek. Na jó, nem viccelem el, mondjuk a keretet nem is nagyon lehet, mondom inkább: kapuban Niklas Landin első helye megkérdőjelezhetetlen, természetesen, de azért mögötte olyan nevek vannak, hogy Møller és Emil Nielsen. A torna kapustriója nálam mindenképpen ők, a nevek alapján.
De mezőnyben sem kell sokáig keresni a sztárokat, széleken kisLandin és Lasse Svan from Flensburg elég lesz, az átlövésekért többek között az a Mikkel Hansen felel, aki minden egyes világversenyen ott ficánkol a góllista elején, de Møllgaard is nagyot megy idén az Aalborggal, és ott van még Mads Mensah, plusz Lasse Andersson. A védelem Toft Hansen és Zachariassen fő feladata lesz, vannak tehát itt nevek, kérem szépen. Aztán hogy csapatként most éppen milyenek, az majd kiderül. De még nem a csoportban. Ami nagyon fontos még velük kapcsolatban, és szóljatok, ha esetleg majd elfelejtem, amikor éppen aktualitása lesz: hogy dánokkal való összekerülés esetén kö-te-le-ző zöld - magyar - mezben játszani, abban tudjuk őket ugyanis megverni. Ez nem csak babona, ez többszörösen alátámasztott tény, kérem szépen.
Minden épeszű számítás szerint sem Argentina, sem Bahrein, sem a harmadik tök újonc D.R.Kongó nem fog különösebb feladatot jelenteni Dániának, nekik tehát valójában csak január 21-én kezdődik el a vébé, ami amúgy a későbbiekben ugyanúgy lehet előny, mint hátrány. Argentinának tudok szorítani kicsit, őket valahogy bírom, de nem csak azért, mert egy buenos airos-i sportturistázásért odaadnám a kisujjaim körmét, hanem mert rémlik olyan világverseny, amikor Chile mellett rájuk is felkaptuk a fejünket. Úgyhogy hajrá nekik, és durva, hogy a mezőny felénél kicsik közül rájuk mondom ezt először ki.
Innentől a másik ág következik, és hogy pontosan értsük a lebonyolítás menetét, ideszúrom ezt a képet is. A-B-ből lesz a I., C-D-ből a II., E-F-ből a III., G-H-ból pedig a IV. középdöntős csoport. Mindenki viszi magával a csoportjából továbbjutottak elleni eredményeit, majd a középdöntős csoportok első két helyezettjei negyeddöntőt játszanak egymással, onnan tovább elődöntő és döntő. Minimum 6, döntősöknek 9 mérkőzéssel kell megbirkózniuk január 31-ig.
E csoport
A legkiegyensúlyozottabb csoport ez most, hogy az amerikaiak a 18 pozitívjuk miatt visszalépni kényszerültek, helyettük pedig Svájc ugrik be, így ez az egyetlen olyan vébé csoport, amelyben csak európai csapatok küzdenek. Gízában amúgy, ahova a magyar csapat is megy. A százszoros mindenféle győztes a százszoros ezüstérmessel mostanában érdekes csörtéket tolt, reméljük most sem lesz ez másképpen. És azt is nagyon remélem, hogy az M4 tervez közvetíteni ilyesmiket is, csak mert egy FRA vs NOR ebben a felhigított csoportkörben egyenesen kuriózumnak számít, ráadásul első meccs.
Na de nézzük, nálam a csoport esélyese most inkább Norvégia, egyébként egy arany is kinézhetne már nekik végre, abszolút megérdemelné Berge brigádja az elmúlt évek teljesítményei után. Az előző két vébé döntőse, az utolsó Eb harmadikjaként ott loholnak mindig az arany körül, de még egyszer sem tudták bezsebelni, egyedül talán azért nem kívánom nekik tiszta szívvel, mert inkább magunknak kívánom, mert ha minden igaz, Béla éppen nincsen (de aztán mégis lett, sorry), pedig ez a válogatott az ő soxor műtött vállán futott fel idáig, ez kétségtelen. Kimondott céljuk az elődöntő Sagosennel, Reinkinddal, Tönnével, Tangennel a lövősor egész pofás, széleken pedig teljesen mindegy, hogy ki van éppen, mert a skandiknál ott mindenki sztár, ezt már megszokhattuk ugye. Kapuban Bergerud ijesztegeti majd a népet, a védelmük pedig meglátjuk, milyen lesz.
Franciaország ugyan minden világversenyen esélyes, de azért azt a tendenciát is látni kell, hogy az utóbbi időben nem nagyon jött ki nekik a lépés ezeken. Hogy mást ne mondjak, ide például az előző Eb. 14. helyezésükkel jöttek, hehe, na jó, persze, elmaradtak a selejtezők, de olyan jó ránézni így erre. Nem? Persze felelőtlenség volna leírni őket, hiszen a keretük alapján egy negyeddöntő még így is minimum kinéz a franciáknak, ott meg már bármi lehet. Guillaume Gille első saját válogatásából Karabatic és Prandi hiányzik sérülés miatt. Kapuban a PSG duója, Genty és Gérard, kiegészülve Pardinnal, ahogy a PSG esetében a BL-ben, nekem ide is kicsit kevésnek tűnnek, mármint nem alapvetően, hanem a dán/spanyol/német összevetésben. Ugyanakkor papíron a norgéknak sem erősebb, sőt, a horvátoknak és nekünk sem feltétlen. Meglátjuk. A Guigou, Descat, Abalo és Lenne szélsőfogat átlagéletkorát meg sem merném nézni, de valahogy biztos vagyok benne, hogy meccs rajtuk nem megy el. Egyértelműen beállóban és lövőerőben a legerősebbek, előbbi poszton a kisKarabatic, Fabregas, Tournat-trióval jó lesz vigyázni, kintről pedig a Mem, Melvyn Richardson, N'guessan, Remili, Porte, diPanda, Lagarde sor fogja termelni a gólokat rendesen, Mahé és Claire irányításával. Hátö, eddig láttam a tendenciát, most viszont, hogy leírtam a keretet, kicsit elbizonytalanodtam újfent. Ha szar első meccset játszanak, akkor be szokták húzni, na majd kifigyelem.
A Bylik nélküli Ausztria és Svájc a két boldog vesztes lesz, előbbi, mert valószínűleg tovább fog lépni a csoportból, és lehetősége lesz további három meccsen fejlődni, Svájc pedig már a részvételének is örülhet.
F csoport
Hát, olyan sem nagyon volt még, hogy egy bármilyen világversenyes csoport egyértelmű esélyesei a portugálok legyenek, de most ez történik itt, az F-ben. Izlanddal nyilván ki-ki meccset fognak futni, de tényleg azt gondolom, most nagyobb esélyük van erre a kedvenc kakaskáimnak, mint a bálnaölőknek, főleg, mert a nem olyan régen egymás ellen lejátszott Eb-selejtezőn éppen Izlandon veszítettek, úgyhogy nyilván erre külön készülnek. A Portóra épülő portugál válogatott az elmúlt néhány világversenyen gyakorlatilag szintet lépett, most már ehhez mérten vannak elvárásaink is, velük szemben így én ezt most elvárom tőlük. Egyébként a két nagy(obb) itt is egymás ellen kezd, nem néztem utána, de minden bizonnyal holnap, azaz 14-én, magyar idő szerint 20.30-kor kezdődik a vébé első valamirevaló meccse, hacsak a ma esti Egyiptom vs Chile nem okoz felfordulást.
A 18 év (saját rendezésű vébé, 2003-ban) után világbajnokságra visszatérő, Paulo Pereira portugál válogatottja a kapuban természetesen Quintanaval kezdődik, de mára már a mezőnyben is ismerősen csengenek a nevek, és nem csak Duartejé - aki nélkül voltak a tavalyi Eb-n kurvajók, ugye - hanem Alexis Borges, Iturizza, Frade beállóban, Salina hátul, Rui Silva vagy Martins középen, Cavalcanti, André Gomes lövőben, de a szélsőik szintén életveszélyesek, Branquinhot és Areirát sem kell bemutatni már senkinek, remélem. Hajrá portugálkák, nekik nagyon tudok szurkolni a világversenyeken, most is fogok.
Izland ismét mutat némi pislákolást, pedig az utóbbi évek náluk is a generációváltásról szóltak, de ezzel az Eb-selejtezős portugál-veréssel kicsit visszatették magukat a térképre, na. Guðmundur Guðmundsson válogatottjában túl sok ismerős Son nincs, legalábbis számomra, kapuban Gustavsson, kintről pedig az idén negyven éves Petersson és a beálló Kári K. Kristjansson. Irtó régen láttam már őket játszani, így nem is nagyon tudom belőni az erejüket, meglátjuk, hogy az első meccsen mit villantanak, aztán ígérem okosabb leszek. Mindenesetre Guðmundurból bármit kinézek. Marokkó és Algéria nem jelenthet problémát semelyik európai brigádnak sem, kettejük közül pedig egyértelmű, hogy a francia edzővel és sokkal több vébé-tapasztalattal rendelkező Algéria jön tovább középdöntőzni.
G csoport
Itt is kialakult egy egész pofás kis csoport valódi nyitott kérdésekkel, a papíron felfelé kilógó Svédország mögött itt a házigazda, Egyiptom, a csehül járt csehek helyett megérkező Észak-Macedónia, amúgy elég jó kis világversenyekkel a hátuk mögött, nem is értem, hogy nem voltak itt alapra, plusz az a Chile, amelyik sok kellemes meglepetést okozott már nekünk az elmúlt években, de sajnos most nem tűnnek annak a válogatottnak. Hivatalosan tehát Svédország az esélyes, csak hát messze nem teljes kerettel jönnek: Appelgren pl. sérülés miatt nem lesz, kapuban tehát Palicka mögé Mikael Aggefors és Peter Johannesson került be. Glenn Solberg keretéből egyelőre hiányozni fog Wanne, aki Flensburgban van karanténban, miután párja pozitív lett, ő viszont úgy tűnik megúszta, és majd csapata után repülhet. Max Darj, Fredric Pettersson, Jim Gottfridsson, lesz ugyan, de sem Niklas Ekberg vagy Tollbring a szélekre, sem Andriska vagy Jesper Nielsen nem megy Egyiptomban, amit kicsit furcsállok ugyan, de végül is nekem mindegy. Így megbizergálva viszont már egész komoly sansz van arra, hogy a házigazda Egyiptom akár még csoportot is nyerjen.
Parrondonak már eleve volt egy jó kis gerince, gondolom a hazai világversenyre Yahía és barátkái készültek is rendesen. Közben lement a nyitómeccs első félideje, és Egyiptom vezet elég rendesen, 18 vs 11-re, ami azt jelenti, hogy Chile idén nem lesz tényező, na de mindegy. Az igazi kérdése ennek a csoportnak úgyis inkább az, hogy Egyiptom hazai rendezéssel és egész vállalható játékkal vajon medig juthat el? Illetve még az is, hogy a beugrás Kiróékra hogyan hat majd? Kijöhet belőlük egy felszabadult teljesítmény, hiszen tényleg utolsó pillanatos beugrók, egy csomó korszakos zsenivel, akiknek ennél szebb esélyük egy csodás búcsúra tuti nem lesz.
H csoport
Szlovénia toronymagasra lóg innen ki, jelenleg, pedig azért sem a fehér, sem a sima oroszok nem zöldfülűek vébé-ügyileg, de Ljubo kerete jó annyira, hogy ennyi idő alatt még ő sem tudja átrendszerezni őket. Ráadásul elég simának tűnik a középdöntő is, a svédekkel Blagiék viszonylag sokszor találkoztak mostanában, és ha jól emlékszem, ők többször örültek, persze ez nem jelent semmit. Az inkább, hogy a szlovénok elég komplex, teljes kerettel érkeztek. Kapuban érzem talán a leggyengébbnek őket, Ferlin, Kastelic és Vujovic, de viszont eddig is velük mentek, és nem vallottak szégyent. Ha kapuban a leggyengébbek, akkor középen a legerősebbek a Zarabec, Skube, Bombac-trióval, akik mindannyian varázsolni is képesek. Beállóban Blagi és Gaber is simán megoldja, miközben védekeznek rendesen, kintről pedig Mackósajt, Dolenec góljaiban kell bízni, vagy az elég fasza szélsőkben: Gajic, Janc, Cingesar is megfelelő rutinnal rendelkeznek egy meneteléshez.
Az igazi kérdés itt az, hogy Korea ki tudja-e ütni a továbbjutásból a mű- vagy a rendes oroszokat, szerintem amúgy nem, de majd kiderül. Oroszország szabadkártyával érkezett, Shishkaryovvel és Zhitnikovval a soraiban, de esküszöm rajtuk kívül csak Kireyevet ismerem fel, annyira régóta vannak távol a világversenyektől mostanában. És a bejoruszoknál sem látom azt a nagy lendületet, na, valahogy most ők kicsit el vannak maradva, így pedig viszonylag könnyű dolguk van az innen négy közé igyekezni akaróknak: Szlovéniának, Svédországnak, és a házigazda Egyiptomnak.
Kicsit elfogyott az időm a végére, ez látszik is szépen a csoportokon, a karakterszámokon mindenképpen, de azért büszke vagyok magamra, hogy feldolgoztam ezt a kibővített vébét, előzetesen.
Hajrá mogyorók!