Kicsit eltértem a megszokottól, és úgy döntöttem, hogy ha már az okos matematikusunk szorgalmasan leátlagolta hat szerző saját listáját, akkor én hősiesen tartom magam ahhoz, ami kijött, még ha nem is értek egyet vele minden ponton. Ergo nem írom át a sorrendet önhatalmúlag csupán azért, mert én rakom össze a posztot, pedig hát mi így szoktuk. Ez tehát egy igen reprezentatív sorrend, amely a szerkesztőség majdnem teljes egésze véleményének átlagolásán alapul.
16. Brazília
Na itt az első kérdéses pont, nálam például ők nem kerültek be, mert ahhoz elég húzós a csoportjuk, de meglátjuk. Brazília ettől még rengeteget fejlődött az olimpiáig, mármint kézilabdában, Rióban a csoportjukban voltak fellángolásaik, aztán az egyenes kiesésesben beleszaladtak a franszoákba, és azzal vége is lett a házigizdás álmoknak. De nem is hinném, hogy reálisan sokkal többet várhattak volna. Ribera ment ugye, meglátjuk, hogy milyen irányú új korszak kezdődött Petruséknál. Az biztos, hogy az ő szempontjukból a csoportjuk durva.
15. Fehéroroszország
A Breszt évek óta tartó stabil BL-szereplése miatt valahogy egyre nagyobb tisztelettel tekintek a bejorusz válogatottra, persze nem érzem bennük a minőségi ugrást, de örülök neki, hogy a többi kontinensről érkezőket most elpofozhatják szépen sorban. Remélem meg is teszik. Az ogre nem lesz, ha minden igaz bevágta a durcást, mert nem lett idénre klubja, de az ő csillaga már amúgy is leáldozóban lett volna.
14. Macedónia
Lino Cervar miatt lehet előrébb is jók volnának, de annyira ide mondtuk őket mindannyian, hogy muszáj lesz itt végezniük. Kiro nyilván lőni fog vagy 46 gólt, és gondolom mellette Cervar Metalurgja adja az alapját a macedón válogatottnak. Az pedig ennyire lesz elég itt és most.
13. Katar
Markovic nélkül nem hinném, hogy tudnak maradandót alkotni, a góljaik hatalmas százalékát lőtte ő vagyis Capoteval párban, ha az egyik nincs, máris borul minden, hiszen egy lövőt simán levédekezik szinte bárki, mindenhol. Aztán lehet, hogy Rivera kinevelt egy fiatal katari generációt, akik most majd meglepik a világot, de ezt valahogy nem érzem reálisnak.
12. Lengyelország
Hm. Hmm. Hmmm. Hozzánk hasonlóan náluk is rohamosan öregszik a válogatott gerince, de most még a maradék kulcsemberek sérülésével is küzdhetnek, egy komplett kezdő hiányzik tőlük, Jureckitől kezdve Wysuig bezárólag (meg Syprzak, Jurkiewicz, Szyba, stb..), úgyhogy Talantnak szépen fel van adva a lecke. Legalább lehet fiatalítani, meg ezzel takarózni, amúgy is kvali nélküli vébé van, úgyhogy muszáj előremenekülve jövőt építeni egy elcsúszott olimpia és két hatalmas kudarcos Eb-selejtező után.
11. Izland
Egy komolyabb lengyel város a komplett ország népessége, nem csoda, hogy most mintha kicsit elfogytak volna a jó képességű fiataljaik. Ma lett világos, hogy Pálma még a novemberi lovaglóizmos sérülése miatt kihagyja a tornát, de igazából vele sem hinném, hogy sokkal többre mennének ezen a világversenyen, főleg ebben az elég homogén csoportban ugye. Továbbjutás azért meglesz, de mondjuk simán el tudok képzelni Tunézia ellen kőkemény, izlandi verejtéket.
10. Svédország
Andriskáéknak sem igazán jött össze Rió, persze ebből nem szándékozom komoly következtetést levonni, elég, hogy a svéd szövetség megtette, így új szövetségi kapitánnyal startolnak a vébén. Az én papíromon velük fogunk nyolcaddöntőzni, és hát nyerünk, nyilvánvalóan. Källman nem lesz, mondjuk elöl Tollbring megoldja a posztot valószínűleg, ugyanakkor a védekezésük variálhatóságából nagyon hiányozni fog a hosszúpuska svéd. A keret alapján előrébb is lehetnének, az igaz, kapuban Palickával és Appelgrennel nem lesznek rosszak, kérdés, hogy mennyire tudják összerakni a Tonias Karlsson nélküli védelmüket masszívra. Széleken, beállóban ütősek, Lukas Nilssonon sok múlhat, meglátjuk. Andriska miatt kicsit szurkolok nekik, de csak amíg nem velünk játszanak.
9. Oroszország
Az oroszokat magamtól előrébb tettem volna, egész pontosan hatodiknak, de a többiek nem annyira érzik bennük az x-faktort. Mi most kicsit igen, vautorral. Nem tudom megmagyarázni, csak azt érzem, hogy jó vébéjük lesz. A franszoák mögött az A-csoport eléggé egy szinten van, és a ruszkik szeretik az ilyen körbeveréses szituációkat, főleg, ha egyértelműen senkinél sem rosszabbak. Fiatalok, de ennek ellenére elég régóta együtt vannak, nincs különösebb sérültjük sem, és ha mindez nem lenne elég, a beloruszok eléggé ijesztőket mondtak róluk a két felkészülési meccsükre alapozva.
8. Magyarország
Magunkat is előrébb soroltam, de meghajlok a többség döntése előtt. Pedig ha nagyon komolyan vennénk, az első meccsen talántalántalán el lehetne kapni a tokokat, mert ők nyilván hosszú tornára készülnek, mi pedig két körre vagyunk a csoportmeccsek után kalibrálva. Mindenesetre az nagyon tetszik, amit eddig magunktól láttam, azzal a dánok ellen mutatott játékkal egyáltalán nem esélytelen a német meccs sem, a horvátokat viszont nem érzem foghatónak. Bízom benne, hogy Laci tud pihenni a csoportban, hogy az egyenes kiesésest végig bírja, mert akkor akármi lehet, na. Fogalmazzunk úgy, hogy ez a helyezés a minimum, amit várunk, ugyanakkor a negyeddöntőt tűzném ki célnak.
7. Norvégia
Amit a tavalyi Eb-n toltak, az elképesztő volt, nagyon sajnálom, hogy a kvalis tornán, meg a selejtezőkön kicsit kipukkantak, szóval megesz a fene, hogy kiderüljön, Lengyelország csak egy kifutott eredmény volt-e, vagy pusztán a szlovénok még a túl nagy falat. Reinkind nem lesz ugyan, Tönnesen figyelhetjük azon a poszton a szokásosnál többet és jobban, Sagosenre viszont nyilván már az ellenfelek is készülni fognak. Minden veszprémi közös Bélája miatt tiszta szívből tudok majd szurkolni a norgéknak. Kemény meccsük lesz az oroszokkal.
6. Szlovénia
Amikor többet vártam tőlük egy torna előtt, besültek minden alkalommal, úgyhogy most nem várok semmit. Pedig az a keret egyáltalán nem szar, döbbenetes, hogy Bombać és Zorman, sőt Skube kiesését Zarabec kb. simán megoldja. Van választék irányítóból Szlovéniában, pont mint ahogy balkezesből is, ha már Gajicot gond nélkül itthon lehet hagyni. Nagyon masszívak, de eddig mindig hiányzott valami, kérdés, hogy most át tudják-e lépni saját árnyékukat. Szerintem nem, amúgy.
5. Spanyolország
Az olimpiai kudarc miatt náluk konkrétan fejek hullottak, Cadenasé például, teljes joggal, úgyhogy most eléggé új csapattal érkeznek Franciaországba. Ribera úgy kezdte, hogy kihagyta Árpádot, amit könnyedén meg is tehetett, hiszen a de Vargas, Corrales páros hosszú évekre fogja megoldani a spanyol kaput, az ismert nevek mellett pedig rengeteg a számunkra tökismeretlen fiatal. A maradékok közül aztán Entrerrios is beadta a kulcsot a felkészülés hajrájában, úgyhogy az oroszok mellé ezennel én őket jelölöm a vébé sötét lovának. Az biztos, hogy most egy sokkal mozgékonyabb, fiatalabb, kreatívabb spanyol válogatott várható, Sarmiento visszakerülése a keretbe mindenesetre ilyen irányba mutat. Meglátjuk, elsülhet jól is és ellenkezőleg is.
4. Horvátország
Már leírtam, hogy róluk mit gondolok, egyszerűen nem tud akkora generációváltás történni, vagy nem tudnak annyira szarok lenni, hogy mi legyünk egymás ellen az esélyesek, van ilyen. Nekünk ők kicsit mumusok, ettől függetlenül muszáj mindig megpróbálni megverni őket, hiszen ilyen a sport. A hiányzóik közül Ivan fájhat a legjobban, és Pavlovic is belső posztról esett ki, ettől függetlenül nem féltem őket, valószínűleg meg fogják tudni oldani azzal a kerettel.
3. Németország
Pont tíz éve nyert utoljára vébét Németország, igaz, hogy hazait, és hagyjuk is, hogy hogyan, de tény, hogy megnyerték. Most ismét esélyük van egy kiugró világbajnoki eredményre, igazi i-re a pont lenne Sigurdsson dajcslandi karrierjében. Vannak ugyan hiányzóik, Dissingerre pl. lassan már nem is emlékszem, de Weinhold is kihagyja a tornát, Pekeler és Uwe is. Utóbbit csodásan fogja tudni pótolni Dahmke, és a többiek hiányát is feledtetni tudják, úgy érzem. Nincs rá épkézláb magyarázatom, de mondjuk a tavalyi Eb-menetelést sem hitte senki előzetesen. Az a wroclawi meccs amúgy rettenetes volt a helyszínen, nagyon belém égett, örülnék, ha vissza tudnánk vágni miatta már pénteken, de ez nem tartozik ide. Németország szerintünk tehát dobogón lesz.
2. Dánia
Hát, az az olimpiai arany eléggé másnapossá tette Hansenéket, persze csupán felkészüliséből tudunk következtetést levonni, abból meg felesleges, de azért arra az ellenünk lejátszott meccsre a helyükben nem lennék büszke. Ugyanakkor az olimpia óta sokat nem változtak, az a teljesítmény tehát bennük van, nincs mese. Egy olyan űrkézilabdás döntővel elégedett is lennék egyébként, mindegy, hogy kinek a győzelmével.
1. Franciaország
Ez az egy helyezés volt az, amelyikben mind a hat szerző egyetértett. Egyébként is benne van még néhány arany ebben a generációban, de hogy hazai vébé, és hogy évek óta bevallottan ennek a megnyerésére készülnek, nos ezek a tények dobnak még egy jókorát azon az amúgy sem reménytelen helyzeten. Didier első saját tornája, még ha az előző kettőt konkrétan végig is tolta vezetői gyakorlatban, nagyon durva, hogy ezt is milyen okosan csinálják, mennyire tartják a folyamatosságot. Túl sok dolgot nem változtatott, sőt, de nem is volt oka rá persze, nálunk ők az elsőszámú esélyesek, és hát ez a nyitómeccs sem nagyon cáfolt rá erre.