A szépemlékű januári Eb. óta történt ugyan egy's más, de a hetek úgy szálltak el, hogy huss, gyakorlatilag csettintettünk kettőt és az olimpiai kvalis torna itt is lett nekünk, úgyhogy bele kell állni, nincs mese. Megszoktam már, hogy ezen a platformon nem nagyon kell elmagyarázni az alapokat, és felvázolni, hogy éppen mire megy a harc, de mivel ilyesmi csak négyévente van, nekünk meg utoljára 12 éve volt lehetőségünk kvalis tornázni (a férfiaknál), jobbnak látom letisztázni a dolgokat.
Az olimpián 12 csapatos kézi-torna van, bizony nem sok, nem igaz? Főleg most, hogy a 24 csapatos Eb-k és 32 csapatos vb-k korát éljük. Ehhez kapcsolódik az a magvas gondolat, hogy az olimpiára kijutni a legnehezebb. Láttuk már Londonban is, hogy egy darab faszán időzített jó meccsel meddig lehet eljutni, de most nem ez a lényeg, sőt. Én személy szerint semmiképpen sem mocsaizni szeretnék kijutni, és szerencsére Chemától távol is áll az ilyesmi, de ne szaladjunk ennyire előre, mert először is: ki kell jutni.
Na de hogyan is lehet kijutni?
Ha valakinek nem egyértelmű, vegyük végig gyorsan! Kinn van már az olimpián kvali nélkül a rendező jogán Franciaország, a világbajnok (Dánia), Ázsia bajnoka (Japán), a Pán-amerikai winner (is Argentina), az aktuell Európa-bajnok (Svédország) és természetesen az afrikai kontinens bajnoka, Egyiptom. Ez hat csapat, ugye, az egyik csoport, gyakorlatilag.
A másik csoportnyi hat csapatot pedig az IHF által kijelölt helyszíneken versengő csapatok első két helyezettje fogja adni. Tornát rendeznek a spanyolok Granollersben, (Spanyolország, Szlovénia, Bahrein, Brazília) a németek Hannoverben (Németország, Horvátország, Algéria, Ausztria), és mi, Tatabányán, ugye, Norvégiával, Portugáliával, Tunéziával kvartettben. Ha kihagyjuk az udvariassági köröket, akkor kis kockázattal kijelenthetjük, hogy európai többséget várhatunk a helyszínekről, mondjuk ha a spanyolok ugyanazt tolják, mint az Eb-n, akkor ott becsúszhat akár valaki máshonnan is, de csupán ott látok igazi rést a pajzson. És nagyon kivételesen egyáltalán nem értek egyet Chemával, de csak akkor, amikor azt mondja, hogy nem vagyunk esélyesek, mert egy kicsit túltolt óvatosságnak tekintem, ami szerintem nem jó irány.
Fel kell nőni a feladathoz fejben, el kell tudni viselni a terhet és ki kell mondani, hogy itthon valamelyik európait meg kell tudni verni Tunézia mellett. Szerintem ezzel így nem lehet(ne) gond. Nyilván nehéz, meg minden, és persze, a terhet is jobb levenni, de néztük Portugáliát az Eb-n, és a Portót is a BL-ben, sőt, Norvégiát is megnézhetjük, ugyan nem játszottunk velük, de két hónapja nem tűntek olyan ijesztőnek. Akkor most miért lennének? Na jó, nem vagyok hülye, tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, másik fejezet, másik torna, másik cél, más közeg, minden más. Mégis azt remélem, hogy ez a válogatott ma onnan folytatja, ahol januárban abbahagyta. Mert akkor nem lesz gond.
A januári magyar válogatott nem fog betlizni Tunézia ellen és valamelyik európait meg fogja tudni verni, sőt, akár mindkettőt is. Erre pedig vannak érveim, de előtte még megemlíteném a szövkap. hosszabbítását is, mert annak külön nagyon örülök, nem is emlékszem, mikor hosszabbítottunk utoljára ffi kapitányt (talán Skala ott a 2000-es évek elején?) és arra végképp nem, hogy ha Chema kitölti a 2028. augusztus 31-ig szóló kontraktot, akkor ki regnált rajta kívül ezen a poszton ennyi ideig (talán Skala ott a 2000-es évek elején)? Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz, egyébként, mert akkor az azt jelenti majd, hogy találtunk valamit, ami működik.
Tunézia
Essünk neki tehát a számunkra elképesztően fontos tornának, először mi, itt a billentyűzeten. Megyünk kronológiai sorrendben, Tunéziával kezdjük meg a küzdelmeket az olimpiáért, feltúrtam tehát a szövetségük oldalait, megolvastam a jeleiket, és hát kár lenne tagadnom, hogy azonnal felröhögtem, amikor észrevettem, hogy a tunéziai válogatott betaggelte magát tegnap a Tatabányai Kutyaiskolába, edzésre. (Tudom, nekik meg a betűk nehezek, de hát ez van.)
Tunézia, mint gyakorlatilag mindenki, januárban tolta az afrikai versenyét, ahol már az elődöntőben összekerültek nagy ellenfelükkel, Egyiptommal, ráadásul Kairóban, ergo idén nem jutottak el a kontinensük döntőjéig. Néztem azt a meccset, nem rémlik különösebben ijesztő teljesítmény tunisz oldalról, illetve az a tendencia is megszűnt vagy szünetel legalábbis, hogy sok játékosuk edződik európai top-ligákban, legalábbis a mostani, utazókeretben (ami ez a lenti) nyomozni kell az Európában játszókat, mert ahogy kicsit beleolvastam a sajtójukban 9+4 játékosuk sérült jelenleg. Az Asobalban védő kapus talán a legismertebb, és a Vojvodinából, a Luzernből és talán még az Ivryt megjárt srác lehet ismerős számunkra. Aztán ennyi.
Alapvetően harcos csapatként emlékszem a tunéziaira, de nagyon nagyot csalódnék, ha ez gondot jelentene a mostani magyar válogatottnak, és nem is csak amiatt, mert állítólag Tunézia gyakorlatilag egy bé válogatottal tud kiállni, hanem a mi hozzáállásunk miatt. Szóval mi foglalkozzunk csak magunkkal, azt pedig úgy kell kezdeni, hogy ellenük is úgy kell kiállni, mintha az az egy meccs lenne a kijutásért az olimpiára . Nekem amúgy tetszik a sorrend, felhozómeccsnek igazán precíz lesz ez, de tegyük hozzá, hogy az ilyenektől TILOS tartani. Koncentrálni kell, odamenni és megcsinálni! Önbizalommal, lazán, nyugodtan és kreatívan. Csak ne feszüljünk rá, ez a legfontosabb!
Ez az a találkozó, ahol ha nekünk ritka szar napunk van, nekik pedig kurvajó, akkor is nyerni kell. Kész. Mint Montenegró ellen az Eb. nyitómeccsén, de annyira azért ne legyünk szarok most, jó? Összevetettem a mostani keretüket a januárival, hááát, tényleg nem irigylem a videóvágónkat, mert több, mint a fél csapat lecserélődött másokra, egészségesekre, fiatalabbakra, és hát, gondolom az afrikai liga meg vélhetően nincsen túlmédiázva - aztán persze lehet, hogy tévedek -, mindenesetre elég kell legyen ellenük az is, amit ágyból felkeltve, álommanóval a frizurákban fel tudunk pattintani a pályára. Pont. Ezzel kapcsolatban nem is mondanék többet, ha nem baj.
Norvégia
A pénteki szünnap után szombaton kezdődik a húzós része a tornának, Norvégia ugyan finoman szólva sem futott maradandót januárban, de a játékosállomány és az emlékezet óvatosságra inti legvérmesebb reményeimet. Minden válogatott torna előtt felmerül a téma, hogy a norgék játéka mennyire Sagosen-központú, és hogy ez jó avagy rossz nekik és a mindenkori ellenfeleknek. Összetett kérdés, szerintem nekik rossz, mert a többi kulcsjátékos is arra készül fejben, hogy majd Sander elintézi, így jól láthatóan elfogy az ötlet kulcshelyzetekben. Ezt amúgy kicsit pedzegette Jonas Wille is, ahogy olvasgattam tőlük, az a baj, hogy ha ez nekik is világos, akkor most majd máshogy lesz.. Másnak nem volt ez így rossz, mert megvolt a méregfog, amikor SanderSagosen pályán volt.
De Norvégia nem csak Sander Sagosen, és amint ezt belátják, úgy bárki gondban lehet ellenük egy perc alatt. Hiszen elnézve ezt a dán, német és francia bajnokságokban edződő keretet, ők tényleg bármelyik pillanatban átszaladhatnak bárkin. Jonas Wille is támadásban érez némi hiányosságot az övéinél, szerintem azt érzi, amiről én beszélek, de az O'Sullivenre épülő védelmük januárban sem volt rossz, éppenséggel pont a portugáloktól kapták a legtöbb - 37 - gólt, a hollandoktól 32-őt, de a többi ellenfelüket 30 alatt tartották, pedig játszottak Svédországgal (igen, tudom, láttam), Szlovéniával, Dániával és Feröerrel is.
Norvég keret:
Bergerudnak nem volt különösebben rossz Eb-je, végül 32%-kal zárt, de a Kolstaddal benn ragadt a BL-csoportban - amit ugyan rém pozitívan adtak elő a marketingeseik, vicces volt, na - de bizonyára csalódott. Gondolom igyekeznek kijavítani valahol ezt a kudarcot a trondheimi pajtikkal, úgyhogy az tuti fix, hogy a norgék nagyon kaparni fognak. Mivel ez alapvetően is egy iparos társulat, egy-két kiemelkedő szereplővel - külön érdekesség, hogy a legmagasabb kvalitással rendelkező személy tűnik nekem a jó értelemben vett legnagyobb iparosnak, O'Sullivan, ugye - csapatként fognak tudni előrébb lépni annál, mint amit januárban produkáltak. Kérdés, hogy mennyire.
A szilárd norge védelem most is meglesz, ahogy nézem, a lövőerővel sem szabadna, hogy gond legyen ilyen nevekkel a mezőnyben, mint Sagosen, Reinkind, Tønnesen, Grøndahl, még ha van is nagy hiányzójuk, ugye, Rød személyében. Tønnesen ellen azért tudnia kell védekezni a magyar válogatottnak, elég sok ideig volt csapattárs/ellenfél szerepkörben kishazánkban, minden hármasnak kutyakötelessége tudni, hogy az első tíz percben különösen veszélyes a kapura, de ha belefojtjuk az első próbálkozásaiba, hajlamos beleszürkülni a meccsbe. Olyan mérkőzés nem nagyon rémlik, amit ő nyert volna meg, na, vagy hogy is fogalmazzam. A széleket hagyományosan sokat foglalkoztató nemzetek állandó dobogósaként a szélsőikkel is elégedettek lehetnek, Blonz, Bjørnsen és Barthold bármelyik csapat hasznára lennének, és sajnos lesznek is. Beállóban sem kutyaütők, szóval egy gikszer lehet, mégpedig a játékszervezés, illetve a kispad. Berge távozása a Kolstadba azért elég nagy űrt hagyott a válogatott padján, szerintem, nagyobbat, mint amekkorát az új sztárcsapaton lendített. Meglátjuk, hogy Wille előrébb tud-e lépni ezzel a kerettel. Mi őszintén azt reméljük, hogy nem jelentősen.
Ellenük nagyon fegyelmezett magyar válogatott kell, olyan, amelyik nem ad el labdákat támadásban, amelyik belövi a ziccereket, amelyik időben visszazár, ha nem sikerül az első kettő dolog valamelyike. A norgék biztosan gyors játékot fognak erőltetni, de ez korántsem áll olyan távol tőlünk, mint ahogy azt sokan gondolják rólunk, és felállt fal ellen sem szenvedtünk annyira mostanában. A lényeg, hogy kevés hiba, sok fegyelmezettség, még több futás.
Portugália
Nagy kedvenceim válogatott szinten és klubcsapatokkal is, nem tagadom, hogy elsősorban azért alakult ez így, mert borzasztóan szeretek hozzájuk járni, de amúgy is szimpatikus, amit összeraktak az elmúlt időszakban. Viszont most úgy látom, mintha kicsit megtorpantak volna. És ez itt egy olyan alkalom, amikor egyáltalán nem bánom. Kétségtelen, hogy ellenük nem igazán játszottunk jól a közelmúlt nagy tornáin, de valahogy sosem éreztem valódi különbségnek kettőnk között azokat az eredményeket, vagy hogy is mondjam. Értitek. Valamiért ellenük nem a saját játékunkat játszottuk soha, hanem felültünk az ő hullámukra, de most itt a remek alkalom javítani ezen, és fogunk is! De tilos beszarni! Tilos ellenük ezeket az eredményeket vizionálni és bevonzani! Úgy kell rájuk nézni, mint a Portóra vagy a Sportingra, és akkor nem lesz gond. De azért remélem rájuk készülünk a legtöbbet. Chemának úgyis még viszonylag friss a portugál élmény, keni-vágja a játékosokat, nagyon bízom abban, hogy tényleg hasznosan és rendesen fel tudunk készülni Portugáliára.
Itt a keretük:
Alexis Borges, SL Benfica
Joaquim Nazaré, Skjern
Miguel Martins, Pick Szeged
Rui Silva, FC Porto
Diogo Marques, FC Porto (gk)
Fábio Silva, AA Avanca
Leonel Fernandes, FC Porto
Diogo Branquinho, FC Porto
Alexandre Cavalcanti, HBC Nantes
Antonio Areia, FC Porto
Francisco Costa, Sporting CP
Gilberto Duarte, PAUC Handball
Salvador Salvador, Sporting CP
Gonçalo Vieira, Fenix Toulouse
Pedro Portela, Sporting CP
Gustavo Capdeville, SL Benfica (gk)
Martim Costa, Sporting CP
Luís Frade, FC Barcelona
Amit ebből a keretből elsőre kiolvasok, az az, hogy fingom sincs, kiből lesz itt a jól működő középső védőpár, illetve hát nyilván Salvador és Frade lesznek vagy Borges, de azért az messze nem tűnik nekem Iturriza/Salina párosnak. Meg nem is Sipos/Ligetvári, remélhetőleg. A játékszervezéssel egyértelmű, hogy nem lesz problémájuk, Rui Silva és Martins is több, mint jó középen, a szélsőik pedig elég régóta elég stabilan hozzák a kötelezőt vagy annál is többet, régebben, Branquinho, Areia és a Porto fénykorában talán kicsit szélesebben játszottak, több labdát kaptak, de nincs rá garancia, hogy ne éppen most kezdjék ezt újra. Ahogy azt az Eb-t felvezető hagyományos kérdezgetősben előre jeleztük, a Costák berobbantak a felnőttek világába, januárban már ők leadelték a válogatottat, de az is biztos, hogy kell melléjük rutin, ezen a szinten, Cavalcanti és Duarte ezt hozhatja most. Frade megkerülhetetlen tényezője ennek a válogatottnak, de nekem továbbra sem világos, hogy mi van Salinával és Iturrizával. Lesznek ők még? Vagy mi? Tudja valaki? Furcsán együtt tűntek el a válogatottból is, Portoból is, na mindegy, most sincsenek. Mondjuk nem bánom.
A portugálok ellen valószínűleg annyit azért nem kell majd futni, mint a norgék ellen, viszont hátul nagyon észnél kell lenni a kreatív és jól egy-egyező irányítókkal és Fradéval. Ott nagy nyomás lesz a hármasvédőinkön, amiből manapság szerencsére mi egészen jól állunk. Kapuban foghatóak talán, nagyon okosan kell lődözni, Marquesnek, ha jól rémlik, múltkor minden bement Portóban, nyilván ez nem lesz mindig így, és hát, sok Benficát sem láttam idén, Capdeville is lehet nagyon jó.
Ők lesznek tehát az ellenfeleink az olimpiai selejtező tornán, nem könnyű, de nem is lehetetlen, és ne feldjük, hogy itthon vagyunk! Rettentő fontos tényező lehet a hazai pálya, de csak ha ki tudjuk használni! Gyerünk gyerekek, egy ország veletek! Csak lazán, okosan, nyugodtan, ahogy azt kell!
Szurkolói how to know
Szurkolói szektor alakult a tatabányai arénában, aki oda vásárolt bérletet, attól a következőt kérik szépen a válogatott szurkolóit összefogó srácok/lányok:
- szurkolni gyere, ne hőzöngeni és elégedetlenkedni, emiatt vettél ide bérletet. Lécci kivételesen ne legyen helyvita, felállás/leülés-vita, "nem látok tőled"-vita, ez most nem az a hely, és ez nem az az alkalom, amikor belefér egymás cseszegetése!
- a 102-es szektor első sorában lesznek a dobok és Gyurák, aki megafonnal irányítja a szurkolást. Figyeljetek rá, kövessétek, hogy nagyot szóljon a dolog. Használjuk ki a hazai pályát! Volt némi közös költsége a különböző táborokból érkező dobok magyarosításának, ezt ott a helyszínen szeretnék összekalapozni a hitelezők, ne szégyelljétek egy sör árával megkeresni Gyurákot. Nagyon fontos, hogy most tényleg ne sörrel, hanem az árával segítsen, aki tud! Szépek lesznek a dobok.
- a magyar himnusz alatt magyar zászlót húznak ki a 102-es szektor fölé. Aki ott lesz, lécci segítsen ebben, hiszen egy zászló mindenek felett!
- a szurkolói szektorba lécci NE klubmezben érkezz, érkezz inkább piros, fehér vagy zöld pólóban, hiszen egy zászló mindenek felett!
Hajrá mogyorók!