Hello my beautiful people! Az I. középdöntős csoportba becsatornázódó A-B-C-csoportokról már megénekeltük, amit bírtunk, így most a D-E-F-csoportokat felölelő másik főcsoporttal folytatjuk az Eb-beharangozók sorát.
D-csoport (Mercedes-Benz Arena)
Bitang egy csoport ez a D-jelű is. Őszintén, fogalmam sincs, kik fognak és hányadik helyen továbbjutni. Persze szinte biztosra lehet venni Norvégiát, de a szlovénok is tudnak igencsak jók lenni, a lengyelek sem egy rossz csapat, Feröert pedig nyugodt szívvel kiálthatjuk ki a torna fekete lovának. Szóval nézzük, miből főznek majd Berlinben.
Norvégia
2016-ban az előző Eb-n szerzett 14. hely után robbantottak egy laza negyedikkel, azóta pedig minden világversenyen igencsak komolyan kell venni a norgékat. Még Christian Berge távozása sem hagyott nyomot maga után különösebben, hiszen tavaly a vb-n már Jonas Wille vezetésével lettek hatodikak. Úgy néz ki, nagyon hiányzóik sem lesznek, igaz, Gøran Søgard Johannessen and Magnus Rød is sérülésekkel bajlódott az Eb-t megelőzően. Ki is hagyták a dánok elleni (amúgy 27-27-es döntetlennel végződő) felkészülési meccset, de már akkor is úgy nyilatkoztak, hogy az Eb-re lesznek, az más kérdés, mennyire rendben, mikor, mennyire, hogyan. Hamarosan erre is választ kapunk. Már nem mintha ez eget rengető gondokat okozna a norvég válogatottnál amúgy. A dánok ellen térdsérülést szenvedett Christoffer Rambo, helyettesítésnek a Kolstad jobbátlövője Gabriel Setterblom csatlakozott a válogatotthoz. Igen, elég nagy a merítés.
Megkerülhetetlen Sagosent is felemlegetni, aki tuti, hogy nemcsak csapata, hanem az egész torna egyik legmeghatározóbb játékosa lesz, ismét. (Emlékezzünk meg róla, hogy a 2016-os, a 2018-as és a 2020-as Eb-n, valamint a 2017-es és 2019-es vb-n is All Star-csapatban volt, a 2020-as Eb-n 65 találattal gólkirály is lett, ami amúgy azóta is rekord az egy Eb-n szerzett gólokat tekintve!) És a névsor nem áll itt meg, hiszen lesz Bergerud, O’Sullivan, Björnsen, Gullerud, Barthold és sokak (hölgyek) kedvence: Harald Reinkind is. Pillázok azért a névsort így egyben olvasva, na.
Ami a játékot illeti, nagy meglepetést nem okoz, hogy gyors, futós, dinamikus kézilabdát játszanak, amiben hangsúlyos az átlövők szerepe, mind távolról, mind pedig az egy-egyezésekből kialakított egyes-kettes közötti területeken való előnyszerzéseik vagy éppen kapura vetődéseik miatt is. A keret az Aalborg és a Kolstad játékosaira épül elsősorban, arra lehet alapozni elképzelések terén. Ezen az ágon én ismét legjobb hatba várom őket, kis szerencsével lehet ez újra simán elődöntős szereplés is.
Szlovénia
Kissé tépázott a szlovén keret. A legnagyobb hiányzó és a legfájóbb pont számukra mindenképp Blaz Janc és Domen Makuc hiánya lesz, de Zabic és Ovnicek (a Montenegró elleni felkészülési meccsen szenvedett térdsérülést) is elfért volna a keretben. Persze Szlovéniának mindig sikerül minőségi játékosokat kitermelni, aztán összeválogatni egy-egy világversenyre, igaz, az utóbbi időben csapat szinten valahogy nem sikerül az egyéni kvalitásokat érvényesíteni. Ettől függetlenül én most stabilabb játékot várok tőlük, hiszen lesz Mackovsek, Blagotinsek, Bombac, Marguc, Dolenec, Zarabec, Vlah, Cehte. Tud ez elég pofás lenni, ha Uros Zormannak sikerül megfelelő taktikát is alájuk, mögéjük rakni, amire én látok esélyt. Elvégre nem keveset játszott nemzeti csapatában, játékosként is fantasztikus volt, az edzői szakmát pedig nem kisebb (őrült) zseni, mint Talant Dujshebaev mellett tanulta ki.
Ljubomir Vranjes újabb nem túl sikeres – meglepő fordulat – vezetőedzői próbálkozása után vette át a csapatot 2022-ben az Eb-t követően, amelyen mutatott „remek” szereplés (16. hely) után szabadkártyával tudott elindulni a lengyel-svéd közös rendezésű vb-n, ahol a csoportban nagyon elverték a lengyeleket (és a később döntőző franciáktól csak néggyel kaptak ki). Majd a középdöntőben Montenegrót is simán verték, de öt góllal alulmaradtak a spanyolokkal szemben, így a harmadik helyen végeztek és végül a horvátok beelőzték őket a rangsorolásban. Mindenesetre ez egy elég szép statement – erre egyszerűen nincs kellően jó szó a magyarban, kinyilatkoztatás, talán – volt részükről, hogy annyira nagyon nincsenek ám leszakadva a világ elitjétől.
A felkészülési időszakban a montenegróiak és a horvátok ellen játszottak meccseket. Előbbin 37-32-re nyertek, utóbbin viszont – számomra meglepő módon – hat góllal kikaptak. Technikás, kidolgozott, okos játékot várok, ha fegyelmezetten be tudják tartani a játékosok Zorman utasításait, akkor én jó teljesítményt és top 10-et várok tőlük ezek az Eb-n.
Lengyelország
Épp akkor került ki az Eb-re utazó 18 fős lengyel keret, amikor azt kezdtem kutatni, vajon kik és hányan utaznak Németországba tőlük. Igaz, több hiányzóval, de november elején Szegeden és Békéscsabán is szemügyre tudtam venni Marcin Lijewski munkásságát. Lényegi különbség lesz most az Eb-n, hogy van Syprzak, aki lássuk be, a világ egyik legjobbja, kvalitásai miatt nagyban befolyásolja csapatának variációs lehetőségeit és magát az egész játékot. Hatalmas érvágás Moryto hiánya, aki hátsérülés miatt nem lesz. Kapusokkal viszont el van látva az egykori lengyel legenda, mivel simán kihagyta a 18 fős utazó keretből a Plock fiatal tehetségét, Jastrzębskit és a Melsungenben védő Morawskit (ami nekem kicsit érdekes), van viszont Mateusz Kornecki és Jakub Skrzyniarz (a Bidasoában véd).
Nyilván ez a lengyel keret továbbra sem ér annak a generációnak a nyomába, amelyik Bogdan Wenta vezetésével (és hát maga a jelenlegi szöv. kap. nem kis szerepvállalásával) rendre maradt a tornák utolsó versenynapjára is még egy meccset letolni, de kezd újra minőség kerülni bele (én eskü látom itt az építkezést), van már tapasztalat, BL, Bundesliga miegymás, ettől függetlenül én még úgy érzem, kellően instabil lábakon áll az egész csapatszinten. Kiugró eredményt nem várok, igazából azt sem tudom belőni, a csoportban milyen eredményekkel zárnak majd, de érdeklődve várom, hogy ezúttal sikerül-e tényleg mutatni valamilyen jövő iránti optimizmusra okot adó akármit.
A közvetlen Eb előtti felkészülés alatt egyébként a spanyoloktól hat góllal kaptak ki, másnap a szerbeket viszont megverték öttel (Szlovákiát pedig földbe döngölték), így ez sem ad túl sok támpontot ahhoz, hogy kellően belőjjük az erőviszonyokat – értsd: kétlem, hogy a szerbeknél ennyivel, vagy egyáltalán jobbak lennének.
Feröer-szigetek
Az újonckák. Akik a kb. 7 fokos Atlanti-óceánban tartott játékos feladatokkal építettek csapatot és készültek történetük első Eb-jére (és most nagyon szomorú vagyok, mert nem találom meg azt a bejegyzést, ahol a képek voltak róla, úgyhogy aki kiposztolta valahova és olvas minket, vagy csak más is látta és velem ellentétben emlékszik is, hogy hol, dobja be kommentbe, mert szerintem nagyon brutál és elég nagy kuriózum.) Ami a csapatot illeti, aki az utánpótlástornákat figyelemmel kísérte, ha más nem eredmény szinten, az tudhatja, hogy már néhány évvel ezelőtt bejósolható volt a feröeri kézilabda előlépése, a hagyományos európai kézilabdás nemzetek között végeznek ugyanis rendre UP-csapataik a fiúknál.
És ki mást emelhetnénk még ki innen, ha nem a Kielben játszó – és ott remejül helyt álló –, mindössze 21 éves Elias Ellefsen á Skipagøtut. Az irányító egyébként a nyár eleji görög-német junior vb egyik gólkirálya lett és az All Star-csapatban is helyet kapott. Éppígy az ifik között Óli Mittún, aki az IK Sävehof csapatában pallérozódik. És mit ad Isten, anyukáik tesók, így a két – amúgy fizimiskára is tényleg hasonlító csodagyerek – unokatestvér. Ez csak nekem új infó?! A 18 éves, szintén irányító játékos válogatottja egyik kulcsemberének számít, ezért kicsit ijesztő is volt, amikor decemberben lesérült, de a felkészülési meccseken már újra pályán volt a hétvégén (belgák ellen játszottak kétszer, előbb 10, utóbb 5 góllal nyertek), így a csapatot irányító Peter Bredsdorff-Larsen megnyugodhatott. És itt emelném ki azt, hogy Peter Bredsdorff-Larsen irányította a Bjerringbro-Silkeborgot, illetve évekig a dán válogatott másodedzője volt, azé a dán csapaté, amelyik 2008-ban Eb-t nyert!
Gyors, dinamikus bátor, lendületes játékot várok tőlük, nyomás nélkül, nagy bizonyítási vággyal. Mindenképp ajánlom figyelemmel kísérni az ő útjukat!
E-csoport (Mannheim, SAP Arena)
Svédország
Budapesten Eb-t nyertek Jim Gottfridssonék, aki azon a tornán nagyot ment, MVP is lett, de aztán csórikám a következő világversenyen, a hazai rendezésű vébéjükön idejekorán megsérült, mi pedig a helyszínen hallgattuk az emiatt zokogó svéd néplelkeket. Na de itt egy újabb lehetőség, esély a címvédésre, és eléggé erős is a svenska keret most ahhoz, hogy akármi megtörténhessen. Kvótájuk a kvalira már nekik is van, örömjátékot produkálhatnak, és ehhez igazából a sorsolásuk is összeállt, a csoportban legerősebb ellenfél Hollandia, akivel az utolsó csoportmeccsen dönthetik el a fontos kérdéseket, ha nem jön valami giga meglepi közbe, ugye.
De nem fog.
Palicka elég régóta nagyon stabil tagja ennek a válogatottnak, egyáltalán nem érdemtelenül, de kiegészülve Thulinnal és Møllerrel ez talán a legerősebb kapu a mezőnyben. Solberg amúgy egy rettentő jó keveréket alkotott meg tapasztaltabb (Jim, Hampus Wanne vagy éppen Andriska, ők a rutin), és fiatalabb játékosokból, aztán vannak az éppen megfelelő korban lévők, mint például Marx Darj, Pettersson, Carlsbogård, Felix Claar, Lagergren, Sandell, akik ráadásul mind-mind bőven BL-szint. Sőt, aktuális BL-győztes svéd is van itt, rögtön kettő. Igazából az ideális korú játékosból van a legtöbb, gyors, kreatív játékot játszanak, igazi skandinávot, figyelgetjük majd a nekünk fontosak miatt őket, illetve szurkolni is tudok nekik, ha végjátékba érnek. Összességében tehát ez egy bivalyerős, címvédésre abszolút képes, komplex együttes lett, erről az ágról a dánok mellett én egyértelműen őket várom előre, most kicsit jobban is, mint eddig szoktam.
Hollandia
Hollandia Kay Smits nélkül lesz kénytelen kiállni, sajnos a BL-győztes jobblövőnél december közepén szívizomgyulladást diagnosztizáltak, minimum hat hét kihagyással, rettentő szomorú ez a helyzet, nem lepődnék meg, ha ez is valami #fuckcovid maradvány lenne. Mindenesetre mostanság ha ránézünk egy ilyen csoportra, Hollandiára már fix továbbjutóként tekintünk, egyáltalán nem a futottak még-kategória. Igazából ők az új Portugália, valamit egészen jól csinálnak ott is az utánpótlásban, Staffan Olsson pedig abszolút garancia a jó irányra.
A csoportra elég is lesz ez a keret, azt gondolom, Georgiát és a bosnyákokat is képesek megverni a dutchok, sokkal gyorsabb, modernebb kézilabdát játszanak bármelyiknél mostanában, és ennek Kay nélkül is ki kell majd domborodnia ezeken a meccseken. Viszont ez a dán/portugal/norge/szlovén/svéd-ág teljes kerettel is elég nagy falat lenne, vélhetően így is az lesz. Túl sok esélyt nem is látok náluk az olimpiai selejtezős helyekre így.
Bosznia-Hercegovina
Mirsad Terzic csapatkája tovább üldözi az első győzelmét egy világversenyen, és most, hogy így jobban körülnézek, meg is jósolom nekik a sporttörténelmet, mert az egykori Grúziát vélhetően meg fogják tudni verni. Win-win-szitu, a grúzok örülnek neki, hogy itt lehetnek (amit amúgy nekünk, magyaroknak köszönhetnek, szóval szívesen!), Buricék pedig talán így valóban győztes meccsnek is örülhetnek. Micsoda kellemes rezgések, belengi a csoport alját a kollektív öröm és a boldogság. Egyébként a két Buric, és a Montpellierből jól ismert Panic Terza mellett, kiegészülve balkáni mentalitással és harcra képes fiatalkákkal egészen ütőképesnek hangzik, ha Hollandia nem most futja élete formáját (márpedig), akkor akár még felfelé is kacsintgathatnak, és rögtön pontoKAt is markolhatnak egy Eb-n.
Georgia
A hátunkon vittük ki életük első Európa-bajnokságára ezt a grúz georgiai válogatottat, szívesen, remélem feltalálják majd magukat! Sok szót nem fogunk rájuk vesztegetni, láttuk, hogy mit tudnak, az ő igazi kérdésük az, hogy a kijutásos bravúrt meg tudják-e fejelni azzal, hogy valakitől pontot csórnak. Érzésem szerint nem fogják tudni.
F-csoport (München, Oympiahalle Munich)
Dánia
Talán a bemutatást és hype-olást legkevésbé igénylő válogatott ebben a csoportban a dán, és egyben számomra egyértelmű aspiránsok is a csoportelsőségre. Bele se kezdek a nevek sorolásába, mert baaaah. Mutatós. Erődemonstráció lesz valószínűleg megint, és bár én személy szerint nem szeretem ezt a dán csapatot, annyira a kézilabdát sem, amit játszanak, és annyira a játékosokat sem csípem (túl magasan hordják az orrukat mindenhez és mindenkihez), az elvitathatatlan tőlük, hogy nagyon kevés ilyen mélységű keret van az Eb-n, ahogy az is, hogy nagyon kevés válogatott esetén beszélhetünk arról, hogy szinte észrevétlen beépülnek és alapembereivé válnak csapatuknak 21 éves játékosok. Náluk erre már többször volt példa, tavaly Pytlick, 2021-ben Gidsel, csak hogy a legaktuálisabbakat említsük. Hengerre számítok, a középdöntőben is, ahol talán egyedül Norvégia jelenthet majd fejtörést az ismét karcsúvá vált Nikolaj Jacobsen csapatának, akik ellen úgy játszottak 27-27-es döntetlent pár napja, hogy a félidőben még kettővel mentek a norvégok, aztán már volt 26-21 is a dánoknak.
Portugália
A portugál válogatott némileg megtépázva érkezik Németországba, hiszen nem lesz Iturriza és tegnap kiderült, hogy Salina is kidőlt, így a hármas védő, valamint beálló poszton két alapemberét veszítette el Paulo Pereira. Emellett szintén sérülés miatt nincs keretben Fábio Magalhães, valamint André Gomes sem. Azért persze van itt Alexandre Cavalcanti, Rui Silva, Luis Frade, Salvador Salvador, Gilberto Duarte, Antonio Areia, Pedro Portela, Miguel Martins, mind-mind értékes nemzetközi tapasztalattal, évek óta meggyőző klubjukban nyújtott teljesítménnyel, top bajnokságok legjobb csapataiban edződve. És itt is megbújik egy csodagyerek: a 18 éves Francisco „Kiko” Costa. A BL-ben és az UP-versenyeken már jópárszor megcsodálhattuk, de felnőtt világversenyen most fog csak először szerepelni Portugália válogatottjával a jobbátlövő, mellette pedig irányítóban ott lesz testvére is, a 21 éves Martim Costa, aki szintén a legtehetségesebbek közé tartozik Európa teljes fiatal játékos-felhozatalát tekintve.
A múlt héten a házigazda németek ellen játszottak két felkészülési meccset, az elsőn egy, a másodikon négy góllal kaptak ki, ez persze nem túl biztató, egyben azonban azt is mutatja, hogy van ereje ennek a portugál együttesnek. Kíváncsi leszek, melyik arcukat veszik elő, hogy mennyire fekszenek majd nekik az ellenfelek, azt a tokiói olimpián láthattuk, hogy a dánok nem épp fogukra valók.
Csehország
Válogatottunkat múlt pénteken sikeresen megverte ez a cseh csapat egy góllal, de ahogy az posztban is kiment és én is fejtegettem ezt a másik beharangozóban, erre azért nem építenék megítélésben túl sokat. Amellett persze, hogy Xavi Sabaté már több ízben bebizonyította mindenfelé klubcsapatoknál is, és amióta cseh szöv. kap., azóta azon a kispadon is, hogy hatékonyan tud válogatni és jól (ki)használni a rendelkezésére álló „elemeket”, lehetőségeket, taktikailag is rengeteget készül, így bármely csapattal szemben lehet esélye, de minimum meg tudja nehezíteni a dolgát bármely csapatnak. A portugálok ellen mondjuk látok is esélyt egy kis meglepetés okozására, a dánok már más kávéház.
Tomas Mkrva, a Kiel hálóőre és a válogatott csapatkapitánya az ellenünk játszott felkészülési meccsen combsérülést szenvedett, amiről nem tudom, mennyire volt súlyos, a 17 fős keretben benne van, Xavi csak két kapust visz, úgyhogy feltételezem, nem volt nagy gond azóta az állapotával. A spanyol trénernek generációváltást is vezényelnie kell(ett) a csapatnál, ennek eredményeként most néhány nagy tapasztalattal rendelkező, a válogatottban is meghatározó játékos (Mrkva, Babák, Hrstka) mellett több fiatal tehetséget is beépített, a legkiemelkedőbb közülük az Eb-kvalin legtöbb gólt (35) szerző Matej Klíma. És persze a magyar bajnokságból jól ismert Kaspareket is ki kell itt még emelni, hiszen csapata egyik legjobb, nemzetközi szinten is tapasztalt játékosa.
Görögország
Na, ha valamelyik csapatról nincs érdemben véleményem, se nem tudok róla semmit, az a görög. Az utazó keretbe kiválasztott játékosok nagy része a hazai bajnokságban játszik, ahol néha becsúszik egy EL-selejtező, esetleg EK-szereplés, tavaly az AEK Athennal azért meggyűlt a baja a Tatabányának is, de ennél sokkal többet nem tudok ehhez sajnos hozzátenni, és bevallom, sem erőm, sem időm nem maradt a további infótúrásra. Meg amúgy is, számomra egyértelmű, hogy ebben a csoportban ők lógnak ki lefelé, így meglehet, nem szép, de hatalmas figyelmet nem fogok és így most sem akarok nekik szentelni (aztán max pofára esek, ha nagyot tévedek, de vállalom).
Main Round II. (Hamburg, Barclays Arena)
Arról, hogy mit várhatunk ebben a középdöntő-csoportban az elképzelésem a következő: szerintem a dánok végeznek az élen, aztán jönnek a svédek vagy a norgék, nagy csata lesz, mögéjük én a hollandokat, portugálokat,szlovénokat várom, megjósolhatatlan leosztásban.