Hű, ez a maszk és szemüveg kombó a Holdról nem túl kellemes munkakörnyezet, ha fogalmazhatok így. Annak sem annyira örültem, hogy nem zöldben voltunk, de nem baj, leszarom a babonákat. Sűrű teltház, és elég jó hangulat fogadta a csapatokat.
Kezdés után egy erőtlen Szita-próbálkozásból kipattanó labdával futottak egyet az északiak, gól, de Zotyi felszívta magát, ls a másodikat már berakta. Kellemes meglepetés, hogy Bánhidi pályán volt, egyébként a már megszokott kezdővel indítottunk, de most Roló védeni tudott már a 3. percben, ezt akár jó jelnek is tekinthetnénk, ha támadásban nem lőttük volna megint az égbe. Ebből persze jött Izland, szélre húzták, gól. Gislason kiállítása után Lékai előtt nyílt meg a fal egyes-kettes között, élt is vele, 5. perc, 2:2. A betöréseiket egészen biztatóan le tudtuk követni, becsúszott persze hiba, hetes, gól, de egyáltalán nem tűnt reménytelennek. Máthé is belőtte a kaput, jó lesz ez. Az, hogy Mikler nem fogalmatlan az elején már önmagában több volt, mint az eddigi meccseken. Bizakodtam, na.
Persze Izland komplett kerete bundás vagy skandi bajnokságból való, lefutni meg sem szabad próbálni őket, de nagyon okosan meg kell törni a futkosást, és ez egyelőre ment. Hogy Bánhidi lett a falban, az rengeteget jelentett, ez tény. SOkkal szélesebb sávban gondolkozhattak a kintiek, és a bejátszások is remekül működtek. Gyakorlatilag minden támadásból gólt lőtt mindenki, senki nem ment bele túlzott rohanásba, és az nekünk jó lehet. Szita Zoli kiállításánál jó lett volna egy bravúr, hogy úgy rendesebben is elkezdhessük irányítani a meccset, de nem jött, és a következő támadásunkból is csak egy Máthé-kapufáig jutottunk, ők viszont kihasználták az emberelőnyüket, átvette a vezetést Izland. 11. perc, 7:6
Mióta leírtam, hogy Mikler nem fogalmatlan végre, azóta sajnos nem védett, remélem akkor ez most visszafordul. Itt is, ott is eladott labda, nagyon kiegyenlített a meccs, sajnos, a nagyobb különbség innen nézve nem reális, egyelőre. Fogalmam sincs, hogy miért tilos kapust cserélni menet közben, de ez egyre jobban idegesít, Gustavsson belenyúlt két lövésbe, el is mentek kettővel. 17. perc 12:10. Ez pont annyi. A kapusok közötti különbség. Jött Hanusz és Bodó is, utóbbira sajnos rendesen beállót állítottak, és oda mentek gyors lábbal egy-egyezni, ezzel kezdeni kellene valamit. LIGET?
Amennyire az elején azt láttam a védelmen, hogy odaérnek a betörésekre, az úgy múlt el, mintha sosem lett volna. És ezzel csak az a baj, hogy az állandóan gólt kapó védekezés simán elbizonytalanítja a támadást is. 20. percben, 13:12-nél jött SzékelyMarci. Hálaistennek nem tilos cserélni. De jó. De sajnos most ő sem úgy szállt be, ahogy szokott, egyszerűen nem akadt el bennük semmi. Basszus. Támadásban szerencsére tartottuk magunkat, valaki mindig hozzátett, de vagy a védelmet kellene nagyon összehúzni - Liget rögtön kétperce kicsit ijesztő volt - vagy gumibogyószörpöt kell adni a kapusoknak, hogy legyen valami. Nagyon ikszes meccsen közeledtünk az első félidő végéhez, 16:16-nál pedig kipattanóból megszerzett ziccert is az égbe lőtt Pedro.
Gyerünk gyerekek, egy ország veletek! Nagyon nehéz meccs ez, de egyáltalán nem reménytelen, nem is kellene sokkal több, csak néhány védés. A közönség helyén volt, és amikor végre hibázott egy izlandi szélső, és esély volt átvenni a vezetést az állandó kiegyenlítés után, nagyon összeállt a ria-ria-Hungária. De Bodó rettenetes lövése után aztán a kékek megmutatták, hogyan is kell 9 méterről gólt lőni. Az utolsó 11 másodpercre aztán ismét összeraktunk egy működő figurát, Bodó felugrós lövőcsele után leütötte, és begyalogolt, így 17:17-es állásnál vonultak pihenni a csapatok. Nagyon ikszes meccs, basszus.
A félidőben megszakértettünk mindent egyik szögedi pajtásommal, Töcökkel, leszögeztük, hogy kapus kell, és hogy nem lehetetlen, úgyhogy elkámpicsorodva néztem a második játékrész első gólját jelentő izlandi hetest. Azon is felbasztam magam, hogy a mezrángatás miatt miért kellett egy kidolgozott ziccerbe belefújniuk, én értem, hogy kétperc, de na. Szita Zoli tolt egy pont akkora potyapattintósat, mint amit az előbb kapott Székely, így igazságos ez. Továbbra is ikszes, 19:19 , de ekkor Székely elkezdett belenyúlni egy-egy ziccerbe. Ez kell, igen. Lékai átlövésével hosszú idő után visszavettük a vezetést, végre. Két védés kellett hozzá, erről pofázok.
Túl gyorsan kerültünk emberhátrányba, Izland pedig nem az a csapat, aki ezt nem húzza le szélre, Elisson be is lőtte, de aztán a mi támadásunkból is kiállítottak egy izlandit, és az első hetesünket is belőttük. Továbbra is ikszes meccs, de aztán valami furcsaság történt ott a kiállításoknál, nem is értettem, hogy lehet üreskapusunk létszámegálnál, ráadásul nem is hőzöngött utána senki sem. A Lékai vs Lady-sztori pikánsnak tűnt, remélem megtudom, mi volt, hehe, és azt is, hogy Máté megfésülte szépen. De sajnos az állás kurvára nem nekünk kedvezett, 24:22, 40. perc, és kicsit azt éreztem, hogy kezdünk elfogyni. PAD!?
Pedro aztán labdát szerzett és nagyon okosan végigvezetve belőtte üreskapura, ilyesmik kellenek, igen. De ehelyett Sipi nyúlt utána teljesen feleslegesen a betörő izlandinak, hetes, kétperc, és tudjuk mi volt az előző emberhátránynál (-2). Máthé átlövésével feljöttünk egyre, de teljesen idegesítő, ahogy nem használjuk az amúgy egyáltalán nem szar szélsőinket. Értem én, hogy megtaláltuk az átlövőcipőt, de baszki, vagyunk ám még páran. Úristen. Szita Zoli számomra érthetetlen kétpercét követő megszerzett labda lendületet adhatna a végjátékra, de még annyi van vissza, hogy ebbe nem szabad gondolkodni. De ha már védés nincs, nagyon jól jön egy izlandi kapufa is, igen. 48. perc, 25:26.
Lady második gólja után felcsendült az álljatok fel, de kicsit korainak érzem, az emberek nem fognak 12 percig állva szurkolni, sajnos. Nagyon elfogyott az erő a támadásunkból, a lehető legjobbkor jött a Mikler-hetesvédés, de azonnal fel is tettem magamnak a kérdést, hogy mi lehet a hetesek aránya? Sok-kevésnek rémlett. Sipi gyönyörű kilépése után Pedro-góllal vehettük vissza a lépéselőnyt, de felháborítóan gyorsan válaszoltak rá. Nagyon kellene valaki megint, és egy kapus. Szita durva kitámasztásosával ismét iksz, 28:28, 24. perc.
Több szívroham várható a végjátékra, ezt jelezném már most.
Hű, aztán amik itt történtek, arról visszanézés nélkül nem foglalnék állást, mindenesetre nekem több furcsaság volt, mint egyértelmű ítélet, de ezt tényleg meg kell nézni. Mindenesetre az 58. percben befutott az első piros is, és Máthé ismét kihagyta a kiélezett helyzetes hetest. Ezeket márpedig be kell lőni, baszki, ugyanez megtörtént már egyszer a portugálok ellen. Édesistenem. Nem vagyok hívő, de adj egy jó másfél percet most nekünk, kérlek! Hát nem ilyenre gondoltam, hogy őszinte legyek. Pedig még most is ott volt az esély, de a számomra rengeteg furcsa bírói ítélet mellett mi sem voltunk okosak, egyáltalán. És én ezért egyértelműen a kispadot és a szakvezetést veszem majd elő, mert ezen a tornán számomra egyértelműen ők voltak a legnagyobb csalódás. Amit az előzőkön bevállaltak és felépítettek, ahogy homogén brigádot varázsoltak különféle minőségű játékosokból, azt most kalapáccsal verték széjjel 20022 ember előtt. Nagyon sajnálom, mert sokkal több lehetett volna ebben az Eb-ben, és nem, nem én kergettem rózsaszínű unikornis-fingokat, hanem kurvára nem tartottuk játékban a kiegészítő-embereket. Így pedig nem lehet, mert annyira viszont nincsenek jó egyéni képességeink. Ez van.
Majd még lezárom ezt egy másik poszttal a magam részéről, mert van mit vesézni ezen az egészen, és kell is. Nekem mindenképpen, hogy helyre tudjam tenni magamban ezt. Az elmúlt világversenyek magyar válogatottja simán begyalogolt volna a középdöntőbe, de ez a mostani bennragadt a csoportban, és ez akárhonnan is nézzük meg, minimum akkora blama, mint a szlovénkáké. Sőt, számomra nagyobb.
Szomorú vagyok, de nagyon.