Női vb 2019: AB-ág

Túl a Szöul-kupán, közeledvén a rajthoz kezdjünk hát mi is hangolódni az idei vb-re, ami kiemelt fontossággal bír minden résztvevő számára, hisz a 2-7. helyezett mehet olimpiai selejtezni, a többieknek meg marad a reménykedés a párizsi olimpiára.

Sokat gondolkodtam, hogy csoportokra osszak vagy ágakra, de miután annyira kurvára nem nagyon lehet már mit írni a női válogatottakról - és nem azért mert annyira botrányosan szarok lennének, hanem egész egyszerűen mert egyetlen értelmezhető mérkőzést ha tolnak a világversenyeken kívül - így végül az utóbbinál maradtam. És akkor ezzel a lendülettel említsük meg Angolát, Kubát és Ausztráliát. No, lapozhatunk is.

Azt hiszem, hogy nagyon összetehetjük a kezünket, hogy nem erre az ágra kerültünk, mert itt azt hiszem tényleg nem túlzok és nem is degradálom le a mieinket ha azt mondom, hogy itt kurva jó indulattal is a középdöntőben maximum a 4. helyezés lenne a reális. A krém ide került, az A-csoport még viszonylag könnyedebbnek tűnik a norvég-holland-szerb-szlovén négyessel, de a B elég bikára sikeredett, még akkor is ha a Brazilok és a Dél-Koreaiak ideje mondhatni lejárt, és bár ott vannak az (A-csoportos Angolával együtt) az olimpián, de arra pont elegek, hogy nehezebbé tegyék a továbbjutó európaiak dolgát.

A-csoport

A norvégok nélkülözni kénytelenek három meghatározó emberüket: az Etoban edződő Kristiansent és Kurvtovicot illetve az egykoron Etoban edzett Nora Mørköt. Kárpótlásul van újra Heidi Løke, bár kérdés, hogy mire megy majd a jelenkorban azzal amiben a múltban megélt, hisz ahogy láthattuk már nem simogatják a bírók, sőt, néhol elég keményen csendre intik. Nagyjából kijelenthetjük, hogy a Vipersre fog épülni a játékuk, ehhez csatlakozik majd Oftedal - és bár idén még nem láttam, de tavaly amit az Eto ellen produkált Bakkerud az tetszett. A fogadóirodák úgy gondolják, hogy a középdöntőt és magát a vb-t is ők nyerik, utóbbit én azért kicsit túlzásnak érzem, bár abszolút adom, hogy megint a szokásos sorrendet vették elő amit már évek óta, mert azzal nagyot bukni nem lehet ebben a mezőnyben, hisz ahogy említettem minimálisra redukálódott a válogatott szereplések száma és ebből kifolyólag lassan belőhetetlenné válik már a szakiknak is, hogy kit hova, merre, miért.

Az elmúlt években Hollandia egyértelmű célokkal indult el novemberben: megnyerni az aktuális eb/vb-t. Gondolom ambícióikból nem adtak le, de ha most azt nézzük, hogy ezen az ágon ott van velük egy Franciaország és egy Norvégia, és nincs mellettük Broch, akinek a hiányát erősen megérezték már tavaly, és most már Groot sincs, úgy érzem, hogy kihúzták azon méregfogukat ami bevinné őket az elődöntőbe. Nem látom azt a húzóembert aki felvenné Groottal a versenyt. Amennyire csíptem régen Polmant, most már annyira érzem túlértékelt játékosnak. Hátul használhatatlan, elöl meg sokszor úgy érzem, hogy annyira laza, hogy már szétesik (és nem pozitív értelemben). Van der Heijden meg az a klasszikus eleme egy válogatottnak aki megbízható, hozza amit elvárnak tőle, és pont, ennyi. Se több, se kevesebb. Szóval erősen vezérbika nélkülinek érzem ezt a mai holland válogatottat, aki persze még mindig erős, de nincsen olyan egyéniség aki a sava-borsa lenne a keretüknek, és ha Mayonnade metzi játékát vesszük alapul, akkor nagyon nem is lesz.

Szerbek Szöulban most megtréfáltak minket, és ha a keretüket nézzük azért annyira nem is meglepetés ez tőlük. Cvijics, Liscsevics, Lavko (bár én tőle hidegrázást kapok), Pop-Lazics, Radoszavljevics, Risovics azért elfogadható nevek női kézis berkekben. Azzal a problémával küzdenek amivel sok jobb sorsra érdemes válogatott is: nincs jó edzőjük. Valószínű a szlovénokat verik és ők jutnak tovább harmadikként az A-ból, de ott szerintem már több verésbe futnak bele, mint győzelembe.

Ettőé függetlenül nem merném kijelenteni, hogy lefutott a szerb-szlovén találkozó a szerbek javára, mert a szlovének képesek már arra, hogy egy (számukra) jelentős meccset megnyerjenek, és elég valószínű, hogy ezt pont a korábbi nagy testvérük ellen lépik meg, sőt mondjuk ki: biztos, hogy ellenük készülnek.

B-csoport

A B-csoport ahogy már fentebb említettem brutálra sikeredett. Előbb ugye megtárgyaltuk, hogy Brazília és Korea már Tokióba megváltotta jegyét, köszönik szépen másról ez valószínű nem is fog nekik szólni, mint gyakorlásról, ha nem jutnának tovább valószínű nem fognak depresszióban szenvedni. Igazából számomra ez a csoport hogy is mondjam... nem úgy önmagában durva, hanem a középdöntőre nézve lesz kemény az A-csoportból érkezőknek egy francia-dán-német hármas derbit letolni egymásutánban. Elképesztő iramú - és remélem színvonalú - mérkőzések lesznek majd itt a vb második hetében.

A franciák az előző vb és eb címvédői, és bár Krumbholz tavaly azt nyilatkozta, hogy az eb-győzelem számára azért volt fontos, mert ezzel kijutottak Tokióba, de kötve hiszem, hogy beleszarnának innentől az egészbe, és gyakorlásra használgatnák ezt a vb-t. A keretet elnézve komolyan gondolják a címvédést, maximum a megfelelő peremembereket keresgélik csak júliusra, de kizárt, hogy lejjebb tennék a mércét és miután már tét sincsen rajtuk, számomra ők a torna esélyesei. (Bár női kézilabdáról beszélgetünk, így simán benne van, hogy aztán mégsem így lesz, de akkor szerintem mindenki nagyot fog csalódni bennük.)

A dánoktól nem tudom mit várhatunk. A három évvel ezelőtti eb-4. helyezés akkor is és most meg aztán főleg eléggé kifutott eredménynek tűnik, és azt hiszem, hogy ez addig így is marad amíg Jørgensen a szövetségi kapitányuk. (Érdekes, hogy senkit nem tudnak hazacsábítani a dán edzők közül akik külföldön sikeresebbek lettek gyengébb "alapanyagból".) Az a korosztály amitől okkal várták az új dán aranygenerációt kifutóban van, az elmúlt években az utánpótlás csapataik is elnémuló félben vannak, úgy veszem észre, hogy a komplett női szakágat eldobják a férfiak érdekében.

A németek játéka tavaly nagyon megtetszett pedig sosem voltam oda értük. Ahogy nekünk, úgy nekik is a tavalyi eb-n alakult ki a válogatott jelenkori arculata. Ha azt hozzák amit tavaly is, akkor azt hiszem lehet őket majd a torna sötét lovának tekinteni. Szerintem nincs olyan válogatott aki ne fogadná el azonnal a Smits-Bölk-Stolle átlövő triót (most tekintsünk el attól, hogy Smits sérült, így nem vesz részt a vb-n), mint a kavicsot olyan játsszi könnyedséggel dobják el a labdát, és méghozzá elég precízen, a megtartásuk pedig elég komoly védőmunkát jelent. Erre bőven lehet alapozni, a szerb-dánok ellen vannak esélyeik, és ennyi talán elég is nekik a selejtezős helyezéshez. Magunk után nekik drukkolok.

A brazilokra igaz, hogy egyszer (2013) jöttek, láttak, győztek. És mintha ezzel be is érték volna, mert amilyen szisztematikusan lépegettek előre, most úgy lépegetnek hátra.
Korea meg olyan hírzárlatban van, hogy még az egyik legrutinosabb játékosuk, Ryu (akit megdöbbenve láttam, hogy az Issy Parisban Pineau csapattársa) is a hivatalos keretnél is csak 20 válogatott mérkőzéssel rendelkezik, holott 10 éve állandó tag... Így próbáljon meg róluk az ember érdemi információt összeszedni.

Összességében a középdöntőben valami ilyesmit várok:

1. Franciaország
2. Norvégia
3. Hollandia
4. Németország
5. Dánia
6. Szerbia